Az elmúlt hetekben kétszer is foglalkoztunk J.T. Houston hatalmasra nőtt, funkcióiban teljességre törekedő, ám küllemében, khm, felettébb kérdéses rendőrségével: nem véletlenül. Példája jól mutatja, nem kell tökéletesnek, gyönyörűnek lenni ahhoz, hogy valami mégis szuper legyen. Bénán egy régi reklámot idézve, amit ő csinált, az ronda és finom.
L.G. Orlando hatalmasra nőtt kórházáról sok mindent el lehet mondani, de hogy ronda lenne, azt biztosan nem. A legapróbb részletekig kidolgozott épület mind kívül, mind belül tartalmaz mindent, amire egy kórháznak szüksége van. Porta, ajándékbolt, büfé, váró, MR, patika, szülészet, kórterem, helikopter-leszálló, mentők, betegek, orvosok, nővérkék. (Valamit biztosan kihagytam, de úgyis végig fogjátok nézni az egész szettet. Az összes képen van valami geg, vagy a sarkon egy szobor. Nagyon átgondolt cucc.)
Nem elég azonban, hogy a végletekig és tökéletesen kidolgozásra került minden egyes részlet, a ház tökésletesen moduláris: minden kivehető, kinyitható, megnézhető.
A teljes galériát innen éred el, érdemes végigpörgetni! (L.G. Orlando egy másik alkotásával egyébként már találkozhattatok a blogon. Az sem rossz.)
Bár akárhogy is nézzük, ez egy közel tökéletes építmény, az én szívemhez a már emlegetett rendőrség mégis közelebb áll. Még akkor is, ha momentuma sincs a kórház mellett, sőt, tudásban, technikában fényévekre vannak egymástól. Nehéz dolog a kedvemre tenni. Akárhogy is.
