Mivel is kezdhetnénk mással az új évet, mint azzal, hogy összegyűjtöttük a kockagyár öt bloggerének 2011-es kívánságlistáját.

Ainex:

Túlságosan kiszámítható vagyok. Az eddig látottak alapján a 2011-es készletekből nekem - egyelőre - egyedül csak a 8070-es Technic Super Car kéne, bár ha lesz valami jobb fajta kép a 8109-es Flatbed Truckról, akkor lehet, hogy az is megtetszik. A City vonalon egyelőre semmi nem mozgatta meg a szívemet, a többit meg nem figyelem.

Ami pedig a régebbi, de még beszerzendő készleteket illeti, Technicből a 8052-es Container Truck és a 8053-as Mobile Crane (2010), valamint a 8258-as Crane Truck (2009) hiányzik, míg a City témakörben esetleg a 7686-os Helicopter Transporter (2009) és a 8404-es Public Transport Station (2010) az, amire félő, hogy előbb vagy utóbb rárepülök. Minden más csak "impulse buying" lesz (legopata forever, n'est-ce pas).

Dornbi:

Én nem vagyok annyira határozott ilyenben, amiket mindenképpen meg akartam szerezni, azok megvannak. De persze egy régebbi Technic készlet könnyen becsúszhat... Egyik nagy kedvencem a 8855-ös repcsi. A jövő éviek közül tetszik a 5761, 8067, 8068, 8070, de ha egyik sem lesz meg, az sem tragédia. Bár nem jövő évi, de az 5866-os heli is nagyon tetszik még.

Figyelem, favicc-veszély Sárkányapu első képregényének jóvoltából. (Szuperbola lettünk, esküszöm! :D)

Ahogy tavaly, idén sem tudok ellenállni a kísértésnek, hogy röviden értékeljem az évet, sőt, a végén még egy látványos grafikont is elétek tárok. (Előre is elnézést kérek: kizárólag a saját nevemben fogok beszélni. Ebből is látszik, hogy baromi gyorsan egy wannabe főszerkesztő vált belőlem. :D)

A tavalyi tervekről szólván:

• Régi készletet jóval többet szereztem be, mint azt gondoltam volt, ellenben 70%-uk még kibontatlanul várja a sorsát.
• Új készletből nem lett túl sok, vonat pedig egyáltalán nem került a birtokomba. Sajnos.
• 1000+ twitter követője nem lett a blognak. Egyrészt a hazai twitter-áttörés elmaradt: az egész világ százezerrel nyomja, csak mi, magyarok nem. Másrészt nem volt sem erőm, sem kedvem, hogy – a magyar olvasók hiányában – az angol kontentet erőltessem. (Lett mellette, de igazából helyette egy fészbuk-oldalunk!)
• Időm és kedvem volt a bloghoz, ezt talán észrevettétek.

Idén történt pár tényleg fontos dolog a bloggal:

• Ainex, Dornbi, Scorpicore és SevenBB csatlakozott szerzőként.
• Gyárlátogattunk, azaz kábé volt egy író-olvasó találkozónk.
• Nevet váltottunk.
• Részei lettünk a LEGO Ambassador programnak.

Hogy mit szeretnék jövőre:

• Mindannyiunknak kedvet és időt a bloghoz. Nektek csak igazán!
• Újabb, hasonlóan lelkes olvasókat és bloggereket magunk köré és mellé.
• A lehetőségekhez képest aktívan részt venni az Ambassador programban, mert egyelőre az egy elég ósdi cuccnak tűnik nekem, szóval tudnék mit hozzászólni a magam keresetlen módján.
• Sok-sok legózást újrakezdőt, és egyszerűen "csak" legó-rajongót.
• Igazán menő magyar alkotásokat. (Csúnya, idegen, ám bevett szóval: MOCokat.) Nem középszert, nem derék iparosmunkát, hanem HŰHA! élményt. Komolyan mondom, a legjobb dolog másra büszkének lenni. (Szerencsére ilyenben idén is volt részünk, részletek az imént linkelt poszt végén.) 
• Megmaradni kicsit laikusnak. Olyan blogot csinálni, amit én is elolvasnék.
• Pár új-, és pár régi készletet. Azt hiszem túl sokat költök legóra.

Végül jöjjön az ígért grafikon:

Gondolom nem nehéz kitalálni, hogy a vonalak a blog éves olvasottságát mutatják (igaz, megtisztítva az index címlapoktól). Látszólag a bölénycsordák idén sem hagytak nyomot a látogatottságban (nincsenek őrült ugrások az átlagokban), szerepüket a megismerésünkben nem szabad lebecsülni, sőt, hatalmas köszönet értük index-anyánknak. Némi visszaesést a névváltás okozott ugyan, de leginkább csak a google találatok terén. Azt gondolom, ezt hamar pótoljuk majd. 

(A téma iránt jobban érdeklődők kedvéért: a látogatók számában körülbelül ötszörös, míg az engem nem annyira érdeklő oldalletöltésekben hat és félszeres a növekedés az év eleje óta. A konkrét számokról pedig csak annyit, hogy a Google Analytics szerint egy ideje már a kisebbik mutató is négy számjegyű.)

Nincs más hátra, mint megköszönni Nektek az egész éves kitartást, lelkesedést és figyelmet.

Srácok, boldog új évet! 

[off]

Ritkán lépek ki az admin szerepéből, de most meg kell tegyem.

Igazából nem is tudom milyen jelzőt kellene használnom, hogy szépen köszönjem meg Borzolnak, hogy egy elképesztő méretű csomag western-legóhoz juttatott hozzá nevetségesnél is vicesebb áron.

Szóval Zoli, köszönöm szépen, nagyon nagy dolog, hogy gondoltál rám! Végre van az én fám alatt is legó!

[on]

Azt hiszem elkövettem egy őrült baklövést, mára írtam ki a jelentkezési határidő végét a 675 Snack Bar építőversenyünkben, pedig ebben semmi ráció nincsen. És erre én miért csak most jövök rá?!

Nagy baj lenne, ha adnék 1 nap póthatáridőt, hogy az év utolsó napján is lehessen még csiszolgatni a művön, vagy éppen belefogni a dolgokba? Végülis egy játék ez, nem pedig a szerencsejáték zéerté.

Remélem nem visz el a népharag. Szóval még mindig nem késő, nyomás építkezni!

Islanders

A Pirates téma 1989-ben került bemutatásra, és először itt jelentek meg a standard minifigura fejek helyett szakállas, félszemű kalóz arcok. A Pirates sorozat a kalózok és a birodalmi katonák (feltehetően Spanyol, Angol, Portugál katonák keveréke) harcáról és kalandjaikról szólt.
A készlet a mai napig aktív, viszont a sorozatnak volt egy kikacsintása 1994-ben, amit úgy hívtak, hogy Islanders.

| Enchanted Island - az szigetlakók legnagyobb készlete. |

A Pirates vonalba egy új csoport került, a szigetlakók. Vezetőjük King Kahuka volt. Nem használtak „modern” fegyvereket, mint ágyút, vagy puskát. Fegyvereik dárdákból és íjakból álltak. Ez a csoport semlegesnek számított, mivel senkivel sem állt hadban, ellenben gyakran volt látható kalóz a készletekben fogolyként. A szettek trópusi világát nem csak a Pirates téma kedvelői, hanem mások is észrevették, és sokaknak megtetszett ez a szigetes, törzsi hangulat. Az addig nem látott festett arcú figurák csak tovább emelték a készletek színvonalát. Szépen kitalált, és összetett készletek voltak ezek, melyek motívumait, és színvilágát a Polinéziai kultúrából merítették.

Mikor gyerek voltam, mi csak bennszülöttekként vagy kannibálokként utaltunk rájuk. Ez utóbbira valószínűleg az a magyarázat, hogy a gyerekek számára készült mesékben (lásd.: Bolondos Dallamok, Tom és Jerry) a bennszülötteket gyakran kannibáloknak ábrázolták.
(Néhány Kult-Klasszikus olasz horrorról már nem is beszélve.)

Bevallom, egy kissé értetlenül állok azelőtt, hogy miért is lett törölve ez az altéma. Hiszen lehetőség bizonyára lehetett volna benne. Több oldalon a kommentekben csak jót írnak róla (és én el is hiszem nekik, mert tényleg nagyon jónak tűnik mindegyik készlet) és ajánlják mindenkinek. Ez az altéma, olyasmi, mint a Citynek volt anno a Paradisa (erről majd valamikor később).
Talán csak ennyit akartak az Islanders sorozatból kihozni, se többet, se kevesebbet, csak feldobni a Pirates témát.

Az Islanders sorozat 6 készletet „élt” meg. Mindet 1994-ben adták ki. A legnagyobbat, az Enchanted Island-et újra kiadták 2001-ben, azóta semmi hír arról, hogy valaha is visszatérnek.

A készletek listáját megtaláljátok itt.

A kérdés pedig az, volt-e nektek Islanders készletetek? Érdemes lenne újra beleszőni a Pirates 2011-es készleteibe?

Korábban: Elfeledett készletek nyomában - Time Travels

| Forrás: Brickipedia, Brickset, Wikipedia |

Ez a készlet volt már, de én csak most szereztem be, úgyhogy most írok róla. Ha úgy tetszik, ellenvélemény, annál is inkább, hogy ma kamionos napot tartunk.

Ainex megjelenése a blogon komoly lavinát indított el kamionügyben. Bár Ainex önnön magát kamionbuzinak nem tartja, csak annyit vállal, hogy szívben-lélekben kamionos, de mi azért a kiváló öndiagnosztizálása óta pontosan tudjuk, hogy esetében inkább az előzőről van szó :D. Persze nincs semmi baj azzal, hogy ekkora számban dübörögnek a teherautók az olalon, mert azt azért lássuk be, nemcsak gyerekként képes lenyűgözni az embert az irdatlan, ráadásul mély hanggal guruló vastömeg.

Bár rengeteg posztban játszottunk már kamionokkal, sőt, van akit a kamionok olyan újrakezdésre sarkalltak, hogy a lélegzetünk elállt, összefoglaló posztot még nem készítettünk a történetükről, pedig az látszott a rendőrségek esetében, hogy kifejezetten hasznos, érdekes és hálás téma a történeti áttekintés.

Ellenben most az van, hogy mi már nem is fogunk ilyen posztot készíteni.

Biztosan van valami a levegőben a Totalcarnál, mert a Hammer által idő előtt beszerzett és végigjátszott 3221 City Truck Rézmányi Balázst, a Totalcar méretarányügyi kiadványa bloggerét egyenesen újrakezdésre sarkallta ("kirántotta alóla a szőnyeget"), de annyira, hogy a Kisautó blogon rögvest egy komplett összefoglaló posztot helyezett el – a mi legnagyobb örömünkre. 

Balázs és a blog volt annyira jófej velünk, hogy megengedték a poszt átvételét. Aki még nem olvasta, annak hajrá, gyorsan merüljön el a kamionok történetében!

Kamionépítés házilag

Játszani jó! Játékra pedig mi sem lehet alkalmasabb, mint aminek a neve is ezt jelenti: leg godt azaz játszani jó. Röviden Lego. Csak a jegyzőkönyv kedvéért leírom: Lego a világ legjobb játéka. Pont! Emiatt könnyű nekem ajándékot venni. Nem is okoztam soha ilyen téren fejfájást a szüleimnek (sok más téren persze igen). Születés- és névnap, mikulás, karácsony, húsvét...lehetett bármi, nekem Lego kellett. Aztán persze jöttek a kamaszévek, suli, buli, csajok meg egyéb bajok. Végül pedig a meló. Ocsmány módon felnőttem. A Lego pedig valahogy eltűnt az életemből. Ebben mondjuk az is közrejátszott, hogy az ezredforduló készletei botrányosak voltak. Majdnem csődbe is ment a cég.

Aztán idén megjelent egy készlet, ami kirántotta alólam a szőnyeget, feltépve ezzel a keserédes Lego-birtoklási vágy begyógyulni látszó sebeit. A szóbanforgó készlet egy kamion, természetesen csőrös, szám szerint a 3221-es. Valahogy a Lego-kamionok a gyengéim. Ebben persze az is közrejátszhatott, hogy olyan filmeken nevelkedtem, mint a Túl a csúcson, a Konvoj és persze Smokey és a Bandita. Akkoriban, mikor még vastagon mutálás előtt jártam, képtelen voltam kellően mély berregést hallatni játék közben, de tudtam, hogy a kamion egy férfias dolog.

A folytatás egy zseniális videóval és a képes-kamiontörténettel egyetlen kattintásnyira van csupán!

Amikor a két karácsonyi történet elmesélése után azt kértem, Ti is meséljetek, nem számítottam rá, hogy annyira megrendítő történet érkezik a kommentek közé, mint amit helpeenglish írt. 

Olvassátok el, majd tegyétek a szívetekre a kezeteket: bizony mennyire sokszor tudunk mind ilyen gonoszak is lenni. Aki pedig soha nem viselkedett hasonlóan, és itt most nem csak a szülőkkel kapcsolatos dolgokra gondolok, az becsülje meg a múltját, de nagyon. :)

Lám-lám, mennyire klassz cucc ez a legó, hogy vele kapcsolatban még ilyen dolgok is előkerülhetnek.

helpmeenglish 2010.12.27. 03:05:01

 

Megrengetett ez a cikk: felszínre hozott bennem egy régi sztorit, amit az agyamnak mára sikerült eltemetnie. Ma éjjelig.

Amikor az ember ötről hatra öregszik, valljuk be, nagy dolog. A családom nagyon készült a hatodik szülinapi zsúromra, ott voltak a nagyszülők, unokatesó, ovis-barátok, bizony; az egész regiment. A szüleim már akkor is kultúrlényt kívántak belőlem összelegózni, és mindig igyekeztek olyan ajándékkal készülni [az író és egy másik kommentelő hátteréhez hasonlóan erejükön felül], melyek nem pusztán szórakoztatnak, de tanítanak /fejlesztenek is.

Már nem emlékszem, hogy melyik LEGO-t szerettem volna épp akkor ['86 májusa], de gyanítom, hogy valami City doboz lehetett. A lényeg: teljes család, anyám kezében nagy, téglatest doboz szépen becsomagolva. Mindenki minket néz én pedig remegő térdekkel veszem át a nehéznek ható dobozt. Rázom, zörög. Ez stimmel. Eszetlenmód tépem le róla a csomagolást: a csillogó alatt még egy réteg selyempapír, ekkora már inkább egy kisállat intelligenciáját birtoklom; a pulzusom a fülemben zúg, a torkom száraz a kezem remeg: és bumm. Nem legót kaptam, hanem sakkot. Egy szép nagy fa sakktábla [összehajtós, bábukat beletevős] volt az ajándék.

Akkor, ott, hatévesen összeomlott a kis galaxisom. Ezidőben a negyediken laktunk, s mivel májusi szép délután volt, nyitva állt az erkélyablak. Három öles lépéssel már ott is teremtem és színpadiasan kihajítottam a sakktáblát az utcára. Ezután visszaballagtam a zsúrba, és édesanyám szemébe mondtam, hogy gyűlölöm őket. Ezekután a szobámba szaladtam duzzogni.

Sok év telt el, mire rájöttem, mekkora fájdalmat okozhattam akkor a szüleimnek, akik egyébiránt tényleg szép ajándékkal készültek. Az előzőeket olvasva most előjött ez az emlék, és a szándék, hogy holnap telefonálok és elnézést kérek a 18 évvel ezelőtti esetért. :(

| Ugye nem felejtetted el, hogy már csak pár napod van a 675 Snack Bar versenyre építkezned? |