Itt megveheted, eladhatod, elcserélheted! Kockagyári apróhirdetés. (utolsó frissítés: 2012. május 14.)
Olcsón legót? Ne menjen a gatyád is rá! Kattints inkább, a jó olvasók megosztják a tutit veled! (utolsó frissítés: 2012. május 15.)
8683, 8684, 8803, 8804, 8805, 8827, 8831 - ha tudod mi ez az hét szám, nyilván cserélgetni is akarsz. Nyilván. Vagy csak hozzászólni. Vagy csak megnézni mi ez. Akármit. Bármit.
Végigjátszás adatbázis:
Ha te is küldenél egy végigjátszást, csak nem tudod hogyan, hova, mikor, kivel és miért, akkor kattints!
Imádtátok a várakat. Szerintem még most is imádjátok.
Illegális kontent. Soha nem bíztatnánk titeket fegyvergyártásra. A fegyvergyártás rossz. A fegyvergyártást a törvény bünteti.
Minden idők. (Aki a kommentek közt felveti, hogy hiányzik valami az előző mondatból, azt örökre kitiltom, és elintézem, hogy soha ne vehessen legót! :D)
De ne csak a világnak, hanem a nagy Szovjetúniónak is! Az a rigmus megvan mindenkinek, hogy élni jó, b..ni jó, éljen Szovjetúnió? (Ezt most azért mertem megkockáztatni, mert gyerekkoromban a tévében szilveszterkor mindig lehetett látni mezítelen kebleket. De csak akkor!)
Ajándék lónak ne nézd a fogát! Vagy de? (Erről jut eszembe, hogy idebosszankodjam: addig vártam a pontjaim beváltásával, míg elfogyott a kikötő a Matchben. Pfff.) (update: mégis sikerült megvenni)
Vajon a postásokat miért kedveli ennyire mindenki? (Legalábbis Ti nagyon, ha hihetünk a számoknak. És miért ne hinnénk?)
Képes voltam azt a bombasztikus(nak szánt) címet adni egy posztnak, hogy a legózás vége. Mondjuk tényleg ritka gusztustalan cucc rejtőzik a kattintás mögött. Csak erős idegzetűeknek!
Belekezdtünk a 2012-es esélyeink latolgatásába. Erős év lesz?!
Én ezt a kezdeményezést egyértelműen rossz, és kevéssé végiggondolt ötletnek tartom. LEGO az onlájn világban = elefánt a porcelánboltban. És akkor George nevű lájkgyűjtögetős fészbuk ámokfutását a nyáron még csak nem is szemléztem.
Statisztikák és grafikonok helyett idén inkább úgy búcsuzok el a (blog-)évtől, hogy kiválogattam egy-egy hónap legnépszerűbb, legolvasottabb posztjait. Na jó, valami statisztikát holnap közzéteszek, de grafikont nem, vagy majd meglátjuk :)
Lássuk hát, mi fontos történt az év első felében:
Január
Belekezdtünk egy azóta is folyó vitába arról, mennyire bénák/mennyire szuperek a ma legó-autói.
A KITT hívószóra nemcsak a híres autó, de ti is egyből megmozdultok.
Olyan szép arra gondolni, hogy milyen irigyek is lettünk volna egykor, ha egy kis haverunknak ennyi legója lett volna otthon. Persze soha senkinek nem volt ennyi legója otthon 1982-ben. Ezek a képek mind hamisítványok, ügyes photoshop!
Próbáltam minden követ megmozgatni egy rejtélyes minifigura eredetét kutatva. Sajnos nem kerültünk azóta sem sokkal közelebb a megoldáshoz. Vagy Te tudsz ennél többet?
Dan the Mannek érdekes kocsik állnak a garázsában és nem rest, hogy legóba öntse az egyik különlegességet.
Nem is tudom, vajon a VW Transportert vagy a Citroen 2CV-t építették meg többen ebben az évben. Most mindenesetre a francia autó következik - figyeljétek a belső utastér kialakítását.
Karácsonyi készülődésnél a gömbfestéshez jól jött volna egy kis segítség? Jó lesz jövőre.
Nem kell sok technika és kocka ahhoz, hogy valamiből jó ajándék legyen és tetszen. (via G. Bálint)
Az év utolsó linkválogatásának végén már csak annyi marad, hogy megköszönjem egész éves figyelmeteket és boldog, legóban gazdag új évet kívánjak mindenkinek!
Legóváros tűzoltóságának a történetében a parancsnoki autó kicsit olyan, mint a foci történetében a szögletzászló. Tulajdonképpen a kutyát se nagyon érdekli, csak úgy van. Nem egy bonyolult vagy látványos dolog, de időnként lehet vele ünnepelni, vagy bele lehet rúgni. Egyéb iránt tipikus mostohagyerek: azért van, hogy a témát érintő termékskálában ne csak nagy, meg még nagyobb készletekből álljon a választék, hanem legyen mondjuk névnapi ajándéknak való is. Talán ezért is van az, hogy noha a tűzoltósági téma már 1970-ben megjelent, az első parancsnoki autóra egészen 1978-ig kellett várni. Akkor is csak arra a felemás (divatos szóval hibrid) megoldásra futotta, amelyben egy igazi és teljes értékű minifig mellé egy teljesen méretidegen, de ettől függetlenül roppant bájos és játékos kisautó jutott. Ez volt a 602-es készlet, ami valójában nem több, nem kevesebb, mint egy piros 600-as.
Még ugyancsak 1978-ban, és szintén a méretidegen kategóriában versenyez a 620-as is, ami tulajdonképpen egy platós haszongépjármű, tűzoltósítva. Pont ugyanolyan aranyos, mint a fenti kistesója, és pont ugyanannyira nem fér bele (legfeljebb rá) a tűzoltó, aki viszont legalább már szekercével nyomul. Egyéb iránt ez az a fajta jármű, ami leginkább megtestesíti a klasszikus legó autóba kódolt nonszenszt: arányaiban már az a jellegzetesen "túlmagas" típus, de még se ajtaja, de kormánya, se vezetőülése nincs. És mégis mekkora buli lehetett ezzel játszani akkoriban! (Ja, merthogy ma már nem az, ugye...)
Csak azért mondom, mert történetesen ugyanabban az évben került a boltokba a 640-es készlet is, aminek viszont már ajtaja és kormánya is volt, sőt a vezető tényleg be is tudott ülni. Kúúúl kis tűzoltósági kabrió ez a javából, elegáns fényhíddal, meg egy nagyon menő kis utánfutóval, amin fene se tudja, mit lehetett szállítani (gondolom, téglát meg féldisznót). De akkoriban ugyebár GPS, ESP, ABS, ASR és hasonló rövidítések helyett ez volt a fullextra (és ami azt illeti, mennyivel jobban legósítható, nem?). Érdemes megfigyelni, hogy itt már oxigénpalack is jár hősünk nyakába, nem csak szekerce a kezébe. A lemmingek világában ő már nemcsak rombolni, hanem túlélni is tudott volna:
Érdekes mozzanat következett 1981-ben, amikor is mintegy hiánygazdasági jelleggel, új (azaz egy darab hatossal megtoldott) sorszámon újra piacra került a klasszikus és már totálisan anakronisztikus 602-es. Összehasonlítás gyanánt emlékeztetnék, hogy ugyanebben az évben jelent meg a 6382-es ultimét tűzoltóság is, úgyhogy annál nehezebb értelmezni ezt itt:
Sokaknak még ma is furcsán hangzik, hogy a lányok igenis szeretnek legózni. De miért is lenne ez másként?
Legfeljebb egy kicsit másként néznek a kockákra, mint mi fiúk, ha egyáltalán. Talán ezt a különbséget tartotta szem előtt a LEGO, amikor előállt a legújabb termékvonalával a Friends-szel.
A LEGO korábban is próbálkozott hagyományosan lányosnak tartott készletek piacra dobásával (Scala, Belville, Clickits), de egyik sem volt annyira sikeres, mint amennyit a cég magától elvár. Ennek megfelelően az új vonalnál igyekeztek kiszűrni a korábbi sikertelenség okait, hogy aztán ebből a tudásból valami újat és jobbat hozzanak létre.
"Álljunk meg egy pillanatra, de tényleg. Még hogy a lányok szerepjátékához ez a rózsaszín izé kell, meg flipflop a lábra és csodás frizurák (ami elvileg passzol az eredeti miniember fejére is, brrr!). Lehet, hogy a LEGO jót akar a kislányoknak, de hogy a két nemet nem szeretné közelebb hozni egymáshoz az is biztos, hogy csak egyetlen szempontot ragadjunk ki. Például az új készlet figurái 5 milliméterrel magasabbak, mint a régiek. Még emlékszem, hogy kisfiúkkal való közös játéknál az is megosztotta a népet, hogy kié legyen a szakállas (abban a csapatban épp ezért erősebbnek vélt) figura, de milyen képet sugall, mire ingerel a nagydarab, határozottan szexis LEGO csajszi?!
Rendben, a gyerekek még hagyján, de már látom az aggódó szülőket, ahogy sóhajtoznak az ötéves Pistike felett, aki szívesebben játszik a húga lególányával, mint a tűzoltóval. Ne adj' Isten, még a babaházat is szívesebben építi... Igen, a LEGO-nak sikerült újabb lépést tenni a nemi szegregáció rögös útján. Ráadásul ez a lányos kiadás ismét bűzlik a rózsaszín barbie-k és pónik fülledt giccsétől - jó ízlésre végképp nem ezzel neveljük a csemetét." - Orisek Andrea, Hír24)
A 2012. január 1-től kapható készletek (hozzánk tavasszal érkeznek meg) egy kis kerettörténetre épülnek. Öt barátnő (Olivia, Emma, Andrea, Stephanie és Mia) egy "Heartlake City" nevű városban él, és a kúl tinédzser életükkel kapcsolatos események játszák a dobzokban a főszerepet. (Ne kívánjátok, hogy műfordítsam nektek a városnevet, ellenben én majd kívánom tőletek ugyanezt a poszt végén.)
A kerettörténet úgymond lányos dolgokból építkezik. A lányokat elméletileg (höh!) olyan dolgok érdeklik(?), mint a szépség, a barátság, a menő helyeken lógás, vagy éppen a divat. Hogy ez mennyire leegyszerűsítő világkép, vagy mennyire nem, arra még visszatérünk. (Van, aki szerint nagyon az, lásd a keretes írást jobbra!)
Ennek a nagyon lányos, kicsit más világnak a megteremtéséhez a kockagyártó cégnek gyakorlatilag semmi újat nem kellett tennie azon felül, ami egyből feltünik mindenkinek: a minifigurák nem azok mint a többi készletben. Minden más azonban hagyományos (system) alkatrészekre épül. Ez némileg újdonság pl. a Belville-hez képest, amely viszonylagos sikertelensége annak köszönhető, hogy nem, vagy alig volt kompatibilis az egyéb LEGO-vonalakkal, sok volt bennük a (túlságosan) egyedi elem. Ez most gyökeresen megváltozott. Az épületek, műtárgyak és a felhasznált kockák tökéletesen illeszthetők bármilyen más építményhez, sőt, a City vonalon bevezetett legjobb-legokosabb újításokat is átveszi a téma.
Így például valamennyi épület szabadon és könnyen keverhető, építhető össze a többivel, a nagyobb épületek (pl. a fent látható 3315) blokkokra bonthatók, Egyetlen házból könnyen kettőt, kétszintes épületből alig-építéssel 3-4 szintest lehet építeni. Az első körben megjelenő szépségszalon (3187) és a kávéház (3061) összevonásával pedig új, multifunkciós ház épülhet további elemek hozzáadása nélkül. Van egy olyan érzésem, hogy a (2012. január 1-től éles) új microsite ezeket a kollaborációkat ötletekkel és bónusz-építési útmutatókkal támogatni fogja. Szabványos felépítésüknél fogva arra is alkalmasak készletek, hogy egész utcákat (vagy akár várost) építsünk belőlük. Az már személyes tapasztalatom, hogy az épületek a city házak között is tökéletesen megállják a helyüket. (Például a fenti épületet sem nehéz más cserepekkel komoly városi háznak elképzelni.)
Van egy másik oka a praktikusságon és építhetőségen túl annak, hogy miért nem kellett különösebb kockaipari-fejlesztést végrehajtani az új készletek bevezetéséhez. Ezek pedig a figurák, melyek bármilyen furcsa is, alig nagyobbak a hagyományos legó-emberkéinknél. Az első képeket látva ugyan sokan szörnyülködtek, hogy ez bizony megcsúfolása a legónak, de higgyétek el nekem, kézbe véve igenis rendben vannak ezek a lányok. Bár ortodox-szemmel valóban furcsák, meg régen egyébként is minden jobb volt, de közvetlen közelről megismerve őket ha valamit, azt nem tagadhatjuk el tőlük, hogy bájosak.
De mitől lettek pont ilyenek?
A LEGO komoly kutatásokat végzett – mily meglepő – gyerekeket bevonva, hogy megalkossa az új formát. Ugyan a tesztalanyok a klasszikus minifigurát is nagyon szerették – hiszen játékra tökéletesen alkalmasak, nem véletlenül vannak velünk 1978 óta változatlan formában –, volt néhány dolog amit hiányoltak. Ami nekünk fiúknak teljesen mellékes, az nekik lehet még fontos: a haj szabdabb díszítése és variálása többek között ilyen. De vannak általánosabb, elsőre meglepőnek tűnő hiányosságai a klasszkius miniembernek. Kiderült, hogy a kislányoknak nagyon fontos, hogy normális táskát, vagy egyáltalán: bármit normálisan tudjanak a figura kezébe adni. A kislányok szeretnek dolgokat cipeltetni a babáikkal, a hagyományos fig erre pedig csak komoly fenntartásokkal alkalmas. Ha jobban belegondolunk, azoknál már akár csak egy aktatáska kézbeadása is problémát jelenthet, nemhogy komolyabb dolgok, pl. egy gitár illesztése. Így alakult ki az, hogy az új babáknál a csukló nem mozog, ellenben a kéz kicsit eláll a testtől. Attól a testtől, amely picit jobban emberszerű (azaz: nőiesebb alkatú), de még valamennyire játékos is. A testtől eltávolodó kéz pedig a kiegészítők végtelen tárházának engedett szabad utat, rengeteg apró cucc érkezik majd a készletekkel.
A Lego Hungária jóvoltából voltam olyan szerencsés, hogy az elsők között próbálhattam ki a Friends készletek egyikét, a 3187 Butterfly Beauty Shop-ot.
Mivel sem 6-12 éves, sem lány nem vagyok, úgy döntöttem hogy a tesztjátékot három kislánnyal együtt fogom megejteni. Játszótársaim a negyedikes Anna és Sára (ők ikrek), illetve húguk, a másodikos Réka volt. Tökéletes alanynak tűntek, és azok is lettek a próbához.
Ahogy elővettem az újszerű dobozba csomagolt készletet, elképesztő sikítozásba kezdtek. Szemmel láthatóan bontatlanul és látatlanul is nagyon tetszett nekik a dolog. Az eufórikus hangulat csak fokozódott mikor kicsomagoltuk. Majdnem 1 órán át építették a szépségszalont, de szemmel láthatóan élvezték a kihívást. Hibázni csak egyszer hibáztak, akkor segítenem is kellett nekik, de igaziból nem tehettek róla, mert nehezen volt érhető az egyik apró elem helye még nekem is. Mivel később magam is összeraktam a házat, elmondhatom, hogy bár nem Technic-nehézségű az építés menete, de kicsit sem nézik a lányokat gyengébb építőknek, sőt. A nehézségi szint valahol a City magasságában van, talán kicsit felette. Közvetlenül a 8403 City House után raktam ki, és a Friends tűnt nehezebb melónak.
A lányok egyből fölfedezték az új figurákban rejlő lehetőségeket, ráadásul/természetesen anélkül hogy előzetesen bármit mondtam volna róluk. Azonnal elkezdték feltenni rájuk kiegészítőket, használni a táskát és a legóból épp csak kirakott teret, egyszóval rögtön tudták hogy mi mire való. (Megjegyzem, miért is ne tudták volna? Csak gyerekek ők, nem hülyék :D)
Eredetileg úgy gondoltam hogy azt a kérdést nem teszem föl nekik, hogy 10 pontból hányat adnának a készletre, de megtette helyettem ezt Eszter, a mamájuk. Együtt üvöltötték válaszként, hogy 10 pontból ezért bizony 10 jár. Miután megtudták, hogy a készletet sajnos nem adhatom nekik, azt is elmondták, hogy már nagyon-nagyon várják, hogy nekik is lehessen ilyen. Az építési útmutató végén levő további kínálat gyakorlatilag kivétel nélkül ellnyerte a tetszésüket, jó kisiskolásnként egymásra licitáltak abban, kinek melyik lesz meg.
Eszter egy további érdekes megfigyelést tett: a készletet sokkal inkább Playmobil-szerűnek látta, mint eddig bármely más legót. Van benne valami, sőt.
A kerettörténetben már említett öt főszereplő lány "természetesen" ötféle karaktert takar. Van köztük a tudomány és a robotika iránt rajongó geek, kreatív művészalkat, nagy állatrajongó, de olyan is, aki táncolni, zenélni és énekelni szeret. A történet szerint ők 12 - 16 éves viszonylag önálló, viszonylag független lányok, azonban soha nem öregszenek.
Már említett különlegessége még a figuráknak, hogy eltérően a klasszikusoktól, sokkal szabadabban öltöztethetők, "csinosíthatók". A hajukba kerülhet akár masni, akár szívecske, vagy diadém és ki tudja még milyen kiegészítő. Sőt, ezek az apróságok telepíthetők akár a készletekhez járó állatokra is, amit hívhatunk akár cukiságnak, akár morbidnak is. Elnézve azt, hogy az ismerőseim között milyen megátalkodott, bármire képes kutyások/macskások vannak, inkább az előbbi. Nem véletlenül említettem kis kiegészítőket, mert ezek a tárgyak bizony könnyen el is vesznek. Épp azért, hogy ez ne okozzon fejfájást se az ügyfélszolgálatnak, se a gyerekeknek, mindegyik készlethez gyakorlatilag végtelen számú csecsebecsét csomagolnak.
A figurákon kívül a képeket látva nehéz nem észrevenni, hogy viszonylag sok rózsaszín, lila és világoskék kockát használnak a készletek. A gyár – a hivatalos nyilatkozataik szerint – mégsem gondolja azt, hogy ez valamiféle habos-babos, torz hercegkisasszony világot eredményez. Azt viszont gondolják, hogy ez sokkal inkább csak a kúl tinédzser világ legó-lenyomata, amely való világban igenis elképzelhető, hogy a lányok rózsaszín kis szoknyacskában járnak és azt még szeretik is. Amennyit én ebből a világból a keszthelyi szórakozóhelyeken és a pesti belvárosban látok, aszerint tényleg nem arról van szó, hogy egy hamis csajos képet erőltetnek a gyermekeinkre, hanem egyszerűen csak kockákba öntik azt, ami egyébként is való.. Szóval miért is ne lehetne LEGO-lányvilág is olyan, mint a való? Ha a homokba dugjuk a fejünket (értsd: nem vesszük tudomásul azt, ami már régóta velünk van), attól még nem lesz más a világ. (Gondolom ezzel a kijelentésemmel jócskán fogtok vitatkozni a kommentek között, hiszen ez a vita lezajlott a világtörténelemben már párszázszor. Nem véletlenül nem hord senki farmert, és rockzenét sem hallgatunk, hiszen a nálunk okosabb öregek megmondták, hogy nem jó az, mi pedig elfogadtuk ezt tőlük :D) Megjegyzem, az általam próbált szépségszalon nem bántóan bugyiszínű, simán látsz ilyen színű épületeket a ma Magyarországán is, hát még műkörmös kisipariegységeket.
Kézbe véve a készleteket egyre inkább biztos vagyok abban, amit korábban csak megkockáztattunk: ezeket a dobozokat bizony mi, városi-legózás iránt rajongók is venni fogjuk. Nyilván nem lesz szükségünk a mini-színpadra, vagy a jacuzzira, de a sallangok lemetszését követően kinek a városában ne mutatna jól a fent látható állatkereskedés és klinika (3188), de például a 3930-as kiegészítő doboz is ellenérzések nélkül illeszthető bármilyen utcaképbe.
Összefoglalva: bár magam gyakorlatilag kényszeresen (ám remélem igazságosan) kritizálok bármit, ami elémkerül, ráadásul őszinte ellenfele vagyok a hazánkban felettébb elfogadott macsizmónak, elsőre nem tudok igazán rosszat mondani erről az új vonalról. Nem érzem, nem látom túlontúl szexistának sem a kerettörténetet, sem az újfajta figeket, csak éppen annyira lányosnak, mint amennyire fiúsnak a Castle, vagy Pirates készleteket. Lehet (és kell is) persze több ideológiát keríteni a dolgok mögé, de egyelőre én azt érzem, ebben az esetben nem érdemes.
A hajtás után pedig arra bíztatlak benneteket, hogy találjuk meg a legjobb magyar nevet a városnaka Heartlake City helyett/mellett. Egy két javaslatom nekem is van, de bátran tegyétek a listába a saját ötelteiteket, mert nektek egész bizonyosan jobbak lesznek.
Azt gondolom, a blog olvasói közül sokan szívesen dolgoznának annál a vállalatnál, melynek munkavállalói előtt nyitott a lehetőség napközben egy kis Legozásra. Egy kedves olvasónk küldte e rövid szösszenetet, kíváncsi vagyok a véleményetekre. Kommenteljétek bátran, pro és kontra!
"Az ötletet az adta, hogy szerették volna a dolgozókat még jobban a kreativitásra ösztönözni, ezért minden előzetes bejelentés nélkül kihelyeztek egy, a képen látható asztalt néhány alaplappal és egy halom Lego kockával, majd egy játékot hirdettek, melyben a legjobb építmények fotóit várták mms-ben, hogy aztán a cég intranet oldalán a munkavállalók szavazhassanak az alkotásokra.
Kezdetben csak néhányan álltak oda az asztalhoz, többen pszicho-tesztet, csapatépítő feladatokat, kandi kamerát sejtettek, de aztán kiderült, hogy nincs e mögött semmiféle turpisság. A cél tényleg csupán annyi, hogy lehetőséget biztosítsanak a munkavállalóknak a munkából, gondolatokból kiszakadni egy rövid időre; kreativitással, ötleteléssel felfrissülni, hogy aztán kitisztult fejjel térhessen vissza mindenki a munkavégzéshez. Napról napra egyre többen sürgölődtek az asztal körül, és valóban remek alkotások születtek, a munkatársak közösen játszottak, építgettek. Úgy tűnik, az ötlet nagyon is életképesnek bizonyult, többen is jelezték, hogy szeretnék, ha Lego beépülne a szervezetbe, mások havonta más-más tematikájú építő versenyre tettek javaslatot. Egy dolog biztos, a Legonak egyelőre maradnia kell, mert a munkatársak láthatóan nagyon pozitívan fogadták, és fedezték fel, hogy egy rövid, akár 10 perces alkotás is mennyire fel tudja frissíteni a gondolatokat."
És ha azt mondom, hogy ez a vállalat nem a Google, hanem egy, hazánkban működő szolgáltató, arról mi a véleményetek? Találkoztatok már hasonló kezdeményezéssel? Jó ötletnek tartjátok, esetleg szívesen látnátok Ti is hasonló lehetőséget a munkahelyeteken?
Ha már azt mondták, szentháromság van, és rendőrségről meg vasútról esett már szó, akkor nem lehet kihagyni a tűzoltóságokat sem. Újabb sorozatunk első fejezete a Legoland, Town, illetve City tűzoltó állomások immáron négy évtizedesnél is hosszabb történetére tekint vissza. Különösen aktuális a téma, hiszen ezekben a napokban a kereskedelmi tévék legnagyobb sztárja a karácsonyfatűz, nempedig holmi politikusok, vagy épp ikszfaktorok.
1970-ben még elég szűkös volt a legó kínálat, de tűzoltóság már volt. Egyszerű, kedves, szerethető készlet volt ez a 347-es, letisztult tömbépületekkel, impozáns parancsnoki toronnyal, és nem kevesebb, mint három járművel, köztük egy mentőautóval. Nyugaton ugyanis sok országban úgy szokás, hogy az elsősegélyt és a mentőszolgálatot is a tűzoltóság látja el, ami némiképp logikus is, hiszen ahol tűz van, ott jó eséllyel sebesült is akad. Nekem nagyon tetszik, hogy alapszínekből, alapkockákból milyen szép dolgokat csináltak akkor. A kutyát sem érdekelte a részletgazdagság, ez színtiszta játék volt, a javából. Arról nem is beszélve, hogy ezt a fenyőfát én még ma is megirigylem:
Ugyanezt az eszmét viszi tovább 1973-ban a 357-es (Amerikában 570-es) készlet. Itt is hátom kocsiállás és egy torony alkotja a kaszárnyát, az autók pedig az elődeikhez hasonlóan még tömbkocsik a javából, de értékelendő, hogy egyáltalán nem egyformák, a háromból kettőnek pedig még utánfutója is van. Minifig ugyan nincs egy szál se, de melyik az a gyerek, aki nem képzeli magát azonnal akármelyik autó volánja mögé, vagy esetleg a torony valamelyik ablakába? És ez a lényeg, nem?
