Azt már megmutattam, mennyire emlékezetessé is lehet tenni egy születésnapot egy több, mint jól kitalált lego-készlettel. Nem hiszem, hogy agyon kellene magyarázni, miért is nagyszerű, ha veszik érted a fáradtságot és dobozt, készletet, ötletet gyártanak.
Joe, akit a flickrren cheeseslopenak hívnak, továbbment egy fokkal az ajándékozáson: három jól kitalált dobozzal hívta meg, majd vitte el a csaját egy gondolom klassz piknikre, ahol aztán tökre megkérte a kezét.
Az első dobozon a két főhősünk Kristin és Joe tűnik fel, kezükben a kedvenc tárgyaikkal bringáznak. (Kristin kezében egy U2 cd van - én azonnal elmenekülnék egy ilyen ósdi csajt látván, Joe pedig egy Smallville dvd-t szorongat, amiről viszont nem nyilatkozom mert nem ismerem.)
A második doboz az együtt kedves dolgaikból válogat, amiből a tököt, a pizzát és a legókat én is adom. (4956 - imádom, kezdem végre megszeretni.)
A harmadik szett pedig igazi őrület: már a piknik közben adta oda a pár perc múlva már arának, azaz pontosan azt a pillanatot rögzítette, amit épp megéltek. Egy igazi geek, a kurva életbe, egy igazi geek!
(Borzalmasan irigy vagyok azokra az emberekre, akik nálam ennyivel kreatívabbak: nézzétek meg a virágot a vázában! Ez az, ami nekem sosem jutna eszembe, sok egyéb más mellett sem.)
Persze egy ilyen felvezetés után siekres volt a lánykérés. Egy nagy lego-doboz rejtette a lego-tartóba rejtett, lego-gyűrűt mely aztán
Most már csak boldogan kell élniük, amíg meg nem halnak.
Bár szép végszó lenne ez utóbbi, mégsem titkolhatom, hogy bármilyen aranyos, kedves és romantikus, nekem ez a történet egy kicsit sok. (Vagy minden lány álma egy jóóóó legós lánykérés és csak én fanyalgok, miközben igazából minden vágyam az, hogy ilyen menő legyek?)
(Még akkor is ezt gondolom, ha egyébként én is imádok lelkesedni, hát még a legóért, és tényleg szívből utálom az idézőjeleket. Ja, és azt is gondolom egyébként, hogy ez minden idők egyik legfaszább lánykérése. És mégis.)
(via The Brothers Brick)