Annak idején igen tartalmasnak mondható Technic vagyonnal büszkélkedtem. A 8034-es és 8035-ös univerzális készletek, a 8712-es maxifigurák, a 8720-as motorkészlet, a 8810-es kis és a 8838-as nagy motorkerékpár, a 8825-ös helikopter, a 8832-es roadster alkották, no meg végül de semmiképp sem utolsó sorban az örökkévalóságra és halhatatlanságra született nagyvas-mesterhármas: a 8862-es traktor, a 8865-ös tesztautó (mifelénk csak "nagypiroskocsi"), és a 8868-as kamion.
Kép: a Brickset képéből kiszerkesztve
A fonal itt szakadt el, egyrészt mert az akkori költségvetési hatóságaim szerint addigra "kinőttem a legózásból" (höhö), másrészt és főleg mert a kilencvenes évek közepétől számíthatóan indult el az az általános ámokfutás (egyesek szerint züllés, mások szerint egyenesen k#rv#lás), ami tíz év alatt a szakadék szélére sodorta a Legot, azon belül is különösen a Technic sorozatot. Az utóbbiról az a kép rögzült bennem, hogy "megette a fene az egészet", és mit sem sejtve az elmúlt évek alatt bekövetkezett feltámadásról és megújulásról, ugyanúgy legyintettem a jelenlegi Technic készletekre a játékboltok polcain, mint a gagyi kínai műanyagautókra. Csakhogy...
Közbejött a City családban a kamionvonal megújulása, pár hónapja beszereztem új gyűjteményem első példányát (3180), és ez lett a vesztem. Pár hétig úgy voltam vele, hogy csak City, azon belül is csak kamion, aztán bővült az érdeklődés, megfertőzött a gyűjtés ördöge, és már csak a fenti tévképzet tartott vissza attól, hogy alaposabban belekukucskáljak a Technic kínálat mai valóságába. Egészen addig, míg Feri le nem taglózott ezzel a 8258 végigjátszással:
"Atyavilág, hiszen a kockákon nevelkedett legós számára a mai napig kissé visszataszító felületi idomok mögött vérbeli Technic izom lapul, méghozzá annyi ízzel és porcikával, mint annak idején, vagy talán még többel is! És jóllehet, nem ugyanolyanok a fogaskerekek, a tengelyek, a gerendák, a csapok, a felnik, a gumik, a fogaslécek, a villanymotorok, az elemtartók, meg vannak mindenféle új ívek, könyökök, de bakker, mennyire istenkirály ez az egész! Még szerencse, hogy az ára olyan eltántorító, amilyen! Csak azért sem esek bele a Technic csapdába!" - gondoltam végig a válsághelyzetet a másodperc tört része alatt. Csak hát sajnos Dornbi alig öt napra rá akkora (8048-as) henteskést döfött a szívembe, hogy egy csapásra a fülembe költözött a bogár. Három hétig bírtam, aztán bekövetkezett az elkerülhetetlen. Gyónni szeretnék: újkori Technic életem a 8048-as buggy-val visszafordíthatatlanul kezdetét vette. Szép fokozatosan megcsodáltam a doboz minden szegletét, aztán gondosan végiglegeltem a füzeteket. Számomra új, hogy az első és másodmodellhez külön-külön füzet jár, mintegy majdnem egyenrangúvá téve a másodmodellt is, ami egyébként a doboz "kétoldalas", mindkét modellt nagyjából egyenlő arányban és módon szemléltető képanyagából is kitűnik. És csak mindezek után, kellő lelki, szellemi és érzelmi előkészítést követően ültem neki magának az építésnek.
Majdnem tényleg kettő teljes értékű modell egy dobozban.
Ez a kis szösszenet nem végigjátszásnak készült, hiszen Dornbi értékelését minden további nélkül aláírnám én is, viszont talán megér pár szót az, hogy tizenhúsz év kihagyás után egy "kockás Technic" rajongó friss tekintete miként látja a mai "idomos Technic"-et.
Ezek régi ismerősök.
Kezdjük azzal, hogy a mai Technic szerintem "önállóbb" a többi Legohoz képest, mint az elődje volt az akkori készletekhez képest. Értem ez alatt azt, hogy a hagyományos kockák kilyukasztgatása helyett sajátos profilú elemeket alkottak a mérnökök kifejezetten Technic célra. Hogy ez jó-e vagy sem? Passz. A formavilág annyival gazdagodott, amennyivel az "interoperabilitás" szegényedett. Ha azt mondaná nekem valaki, hogy a Technic ennek köszönheti a feltámadást, azt mondanám: akkor megérte.
Ezek számomra mind újak.
A második alapvető megállapításom, hogy - a City vonalhoz hasonlóan - az összeépítés sokkal tagoltabb lett. Példának okáért: Míg anno a nagypiroskocsi 900 kockáját 24 lépésben raktuk össze, ma a 8048-as buggy harmadennyi kockájának összeépítését 47 lépésre bontották le. Nézőpont kérdése, de elsőre vagy a kockákat keveslem, vagy a lépéseket sokallom. Persze lehet árnyalni a dolgot. Nézzétek meg a 8865-ös főmodell útmutatójának (lásd pl. a Worldbricks PDF-jét) 18-ik lépését, ahol a motor összeszerelése tucatnyi alfázisra van bontva! Igen ám, de ez a buggy esetében is hasonlóan van megoldva, tehát igenis részletesebb a bontás. Kicsit bosszantó, hogy időnként egy-egy lépésben mindössze egy elemet kell beépíteni, sőt olyan lépés is külön számozott fázisként szerepel, ahol semmi más teendő nincs, mint az előttünk heverő félkész szerkezetet megfordítani. Tudom, hogy esélyegyenlőség meg minden, na de azért mégis! Vagy ez már a "ne tegye a macskát a mikrosütőbe" szindróma újabb avatárja? Na de rosszmájúskodásnak helye nincs! Összegészében inkább csak annyit állapítanék meg, hogy a mai füzetek egyszerűbb, jobban áttekintehtő, de semmivel sem kevésbé élvezetes játékot biztosítanak, sőt! A kevésbé rutinosak is könnyebben jutnak sikerélményhez. Aki pedig abban éli ki perverzióját, hogy egy-egy lépésben csillió kockát rak össze, az vegye a lépéseket kettessével vagy négyessével. Könnyen megoldható, hiszen a régi jó szokáshoz híven manapság is minden egyes lépéshez tartozik egy kis ablak, az épp aktuális alkatrészek listájával és darabszámával: Mindenki kedvére turkál, válogat, szerel, turkál, válogat, szerel.
Az elv a régi.
A harmadik ide kívánkozó tanulság pedig az, hogy mechanikailag semmivel sem gyengébb a mai felhozatal, mint a néhai, sőt. Melyik korabeli középkészlet büszkélkedett függetlenül rugózó kormányzott első féltengelyekkel? Abban az időben még a nagy készletekben sem futotta olyasmire, mint ez a dupla kormánymű, ahol a "kényelmesen játszható" felső, és a realisztikus belső kormány is egyaránt nemcsak hogy jelen van, de működik is. Oké, Dornbinak igaza van, hogy nem elegáns ez az egy féltengelynyi meghajtás, cserébe viszont még ennek a "kis" buggy-nak is működő V4-es motorja van (összehasonlítás gyanánt a 8868-as V6-osa alig egyharmaddal volt nagyobb). No meg aztán mutassatok nekem készletet a régmúltból, ahol egy ekkora járműnek keze-lába mozgott, vagyis nyílt a bukókerete!
Dornbi írta, hogy furcsa ott az a sehova nem csatlakozó könyék. Szerintem oldalsó energianyelő lökhárítónak szánták, a rugalmassága legalább is arra vall.
Ha már szóba került a rugalmasság, akkor egy pár szó erejéig állapodjunk meg a rugózásnál is: A 8048-as készlethez három ugyanolyan rugó jár, mint amilyenből egy darab járt a 8832-es roadsterhez, és 8 darab a 8865-ös tesztautóhoz. Emlékeim szerint a roadster súlya túl kicsi volt ahhoz, hogy a legcsekélyebb hasznát is vegye a jármű a hátsó tengely rugós felfüggesztésének. A nagypiroskocsi viszont nagy súlyából adódóan olyan lágyan ringott a maga négy független felfüggesztésű féltengelyén, mint egy tisztességes francia autó. Tekintettel arra, hogy ez a buggy négyszer annyi elemet számlál, mint a roadster, viszont háromszor több rugót, kicsit tartottam attól, hogy itt is túl merev lesz a sok rugó a csekély súlyhoz képest. De szerencsére csalódnom kellett: Sportkocsihoz méltón nem puha a rugózás, viszont kifejezetten élvezhető és jól működik. Igaz, kicsit furcsa, hogy a nem hajtott első tengely két féltengelye függetlenül rugózik, a hátsó híd viszont a motorblokkal együtt egy tömbként rugózik, méghozzá egyetlen rugón. Hátul pontosan ennyivel lágyabb is a rugózás, mint elől, pedig szerintem fordítva lenne igazán valószerű, de tisztában vagyok azzal is, hogy egy ekkora készlettől már ez is nagyon szép teljesítmény.
Az első féltengelyek függetlenül rugóznak, és a rugalmasságot illetően említést érdemel a lökhárító felfüggesztését is szolgáló két piros flex elem, amelyek igen valószerűen bizonyos mértékű energianyelési képességet kölcsönöznek a lökhárítónak frontális koccanások esetére.
A hátsó felfüggesztés kicsit szerényebb: egyetlen rugó kerül a felépítmény és a motorblokkot is hordó teljes hátsó híd közé. Valóságban nem sokáig bírná a strapát, itt viszont a szűk lehetőségekhez mérten kieglégítően működik.
Végül pedig a saját kezű építés és az alapos szemrevételezés után nem tudok nem elismerően nyilatkozni a mindezidáig antipatikusnak tűnő flex elemekről és egyéb, formatervezett burkoló idomokról. Jó, nem kockából vannak, nem olyan univerzálisak, viszont belopták a Technic világába az íveket, megtörték a derékszög (no meg a páros számok) egyeduralmát, egyszóval lépést tartottak a modernitással. Elvégre ez nem más, mint az iparművészet mai állásának leképezése. Hiszen, önkényes téma- és márkaválasztás alapján:
1985-ös Renault R9-est lehetett kockából építeni. (kép: turbo.fr)
2010-es Renault Mégane Coupé-t viszont idomok és flexek nélkül... (kép: turbo.fr)
Bónuszként pedig két ponton szeretnék válaszolni Dornbinak. Én megépítettem a traktort is, csak hogy bemutathassam a rokonságának, és azt kell mondjam, hogy noha nem olyan nagy buli, mint a buggy, azért szimpatikus. Két hengeres soros motorja van, kormányozható, a vontató szerkezete használathoz le-, üdüléshez felhajtható. A vezető két könyöke alá szánt alkatrészek a gyakorlatban nem rögzülnek ott és úgy, ahogy a rajz mutatja, ami arra vall, hogy a mérnökök a modellnek nem minden részletét építették meg piacra dobás előtt, különben arra rá kellett volna jönniük, hogy az úgy egyszerűen hülyeség. Arról nem is beszélve, hogy nem értem: egyáltalán mire gondoltak? Könyöklőkre? Valami karokra? Nyilván adva volt a feladat: a buggy-ból megmarad X mennyiségű anyag, abból amit lehet, használjunk fel! Kicsit túlzásba estek, a számítógép nem szólt, ők meg benézték, na! Ezzel együtt a traktor mégis sokkal többet tud, mint amit az ugyanekkora elődök valaha tudtak.
Balra ami megmarad, ha buggy helyett traktort épít az ember. Jobbra meg Duplo 5647 és City 7634.
Szintén Dornbinak címezve: A buggy simán jobbkormányosítható, vagy úgy, hogy lekapod a középső fogaskereket, megfordítod a "műszerfalgerendát" a kormánnyal együtt, és visszahelyezed a fogaskereket, vagy például sokkal élvezetesebben úgy, ha az egész jármű tükörképét építed meg (ügyelve például arra is, hogy hátul a másik féltengely váljon hajtottá). Apropó, ez egy jó móka: nehezebb, mint az ember gondolná, mert minden egyes lépésnél alaposan el kell gondolkozni, hogy mi hova is való. Ha már könyékből megy egy-egy készlet összerakása, akkor baromi izgalmas módszer a játékélmény megsokszorozására: szedd szét és építsd össze fordítva!
A középső fogaskerék, amiről szó volt, és tőle immáron jobbra a kormány.
Íme a jobbkormányos autó teljes pompájában. Csak a "NITRO BUGGY" matricákkal nem csúfítottam el, egyrészt mert eleve nem tetszenek, másrészt meg mert hogy nézne ki a traktor?
Összegezzek? Vonjak mérleget? Szerintem a fentiekből egyértelműen kiderül: teljesen oda vagyok meg vissza! 2010-ben Technic-legózni nemhogy ugyanolyan jó, mint húsz évvel ezelőtt volt, de talán még valamivel jobb is. A buggy és a traktor összerakása egyaránt egy-egy órát vett igénybe, ami sokkal több, mint amennyit vártam tőlük, maga az építés pedig jóllehet, aprólékosabban tagolt, mint egykor volt, de kétségtelenül élvezetes, sőt olykor-olykor még némi kihívás-érzetem is volt. Megérte, na! Most már csak az a baj, hogy ezután nehéz lesz ellenállni a további Technic kísértéseknek. Jaj nekem!
Lásd még:
- minden ami Technic, 1977-2011 (Brickset jóvoltából)
- van olyan állat, aki motorizálja is, jó rondán
- meg olyan is, aki sokkal szebben oldja meg
