Nem túl régi ez a blog, így aztán nem nehéz elérni azt, amit Jockey Ewing autójának sikerült: a legtöbbet emlegetett készletnek lenni.

Az általam oly vágyott, majd meg is szerzett Convertible (6627) úgy látszik, nemcsak az én szívem csücske. A korábban már hivatkozott Nolnet galériájában fantasztikus sorozatot találtam arról, hogyan lehet továbbgondolni az eredetit, 

és eljutni valahova egészen máshova úgy, 

hogy az alapgondolattól jottányit sem távolodunk.

A "tovább »" után megnézhetitek átfestve, pimpelve és kibontva is Texas - és tutuka - kedvenc autóját, ráadásul egy pécsi helytörténeti érdekesség is fel fog tűnni a Rák nevű méltán örökbecsű műintézmény kapcsán a képek között.)

Az a baj, hogy rendkívül menő módon a hűtőm fával, vagy valami fautánzattal van burkolva, ezért aztán én a hűtőmágneseket nem tudom rendeltetésszerűen használni. Persze van megoldás, a szagelszívó, de az mégsem ugyanaz, ráadásul azon ferdén fekszenek a cuccok.

Már télapóra is ajánlottam hűtőre való legó-kütyüt, de az igazán jópofák most jöttek csak ki.

A CITY-témán ülőt már a neve miatt is imádom: City Hero Magnet Set. Ez igen! De most komolyan, fontos az ilyen hozzáállás, nem lehet mindenkit arra trenírozni, hogy fiam, ha nem tanulsz, parizerszeletelő leszel, vagy kubikus, mert az jó nagy hülyeség. Igenis kellenek jóvágású munkásemberek, meg a tűzoltók, meg a rendőrök is, ha másért nem, hát azért, hogy legyen ki szerepeljen a reklámokban, ha kell egy igazi munkásarc, egy mindennapi hős közülünk.

[852513 - City Hero Magnet Set]

Azt még nem tudom eldönteni, hogy a fent írtak hiperrealisták-e, vagy éppen idealisták, de mindenképpen okoskodással súlyosan átitatottak. Ha valakit ez megrémiszt - ami egy hűtőmágnesről lévén szó: érthető -, annak javaslom a kalózos kivitelt:

[852543 - Pirate Magnet Set]

Bár csak részben vág ide, vagy nagyon is, de nem bírom nem idetenni ezt a kis élőképet Nolnettől:

A kombájn után végre megérkezett az alapkészlet, és egy szép traktor is a Farm-vonalhoz.

[7637 - Farm]

[7634 - Tractor]

Csak ismételni tudom magam, de ismét az a bajom, hogy túl nagy léptékű készletek ezek. Persze a valós arányokhoz ez áll közelebb, csak hol a francban a báj? Ettől függetlenül kéne mindekettő, még jóhogy.

Nyilván nem véletlen, hogy Arvo akkor publikálja a Citroen talán legismertebb, ugyanakkor az sem túlzás, hogy legendás modelljének LEGO-átiratát, mikor az autógyári marketing-gépezet éppen a titokzatos új modell körül csap akkora felhajtást a DS-re alapozva, hogy. 

Ha csak ennyink lenne, már akkor sem kellene többet hozzáfűzni a modell zsenialitásához, de van ennél tovább is:

Ezek után remélem nem kell nagyon ajánlgatnom az albumot: katt ide!

Amikor ilyen képeket látok

mindig elfog a kísértés, hogy megvegyem és megépítsem életem első várát. Nyilván helyes kis várost is építenék köré, abból, amim most van. Ehh, mozgat a téma.

[Dillon művéről a többi képet itt találod.]

Christoph Niemann amerikai grafikus (illusztrátor, író, művész, kitudjamimég) unalmas és hideg téli napokat töltött gyermekeivel Berlinben. A meleg szobában velük legózva alighanem honvágy keríthette hatalmába hősünk:

Még több képért ideklikk!

[via The New York Times]

Nem kicsit szeretnék egyszer eljutni egy ilyen kiállításra:

(Vegyük észre az épülő felhőkarcoló mellett a lebontásra ítélt házikót. Zseniális.)

De még a látogatásnál is jobban szeretnék ekkora városokat építeni. (Sok LEGO, sok pénz, meg egy nagy szoba kell csak hozzá. Csak.)

A képek Mike Walsh készítette az észak-karolinai Chapell Hillben, a Morehead Planetárium LEGOPalooza kiállításán. Sajnos nem túl jó minőségűek, de egy kört mindenképpen megér.

Megérkezett az Architecture sorozat legújabb darabja, a new york-i Epire State Building. Klasszikus épület, nagyon szép modell. Majdnem 20 cm magas és 8 cm széles. Nyilván nem egy bonyolult készlet, de szerintem nem is ez a cél. A készlethez adott leírás nem pusztán összeszerelési útmutatót, hanem az épület történetéről szóló összefoglalót is tartalmaz. A doboz 19,99 dollárért hozzáférhető az arra szerencséseknek.

Az Architecture sorozatban eddig a chicagói John Hancock Center és Sears Tower, valamint a Seattle Space Needle jelent meg.

[via www.brickset.com]

Hiába no, be kell vallanom, hogy nem vagyok feltétlen híve a MOCnak (amatőr/félprofi/profi legó játékosok borzasztóan komoly alkotásainak ), sőt, a legtöbb azon felül, hogy lenyűgöz, emberek mire képesek legóból, egész egyszerűen nem tetszik. Pont az hiányzik nekem ezekből a hiperrealisztikus, vagy éppen hiperfuturisztikus (van ilyen szó?) alkotásokból, ami nekem a LEGO: egy kedves, bájos, ámde jócskán mesevilág.

A most bemutatásra kerülő Nathan Todd alkotás sem kivétel, mert nem találok jobb szavakat, ez a hegy kétségbeejtően randa,

de azt el kell ismerni, hogy ahogy a hegy felszínét,

és belsejét

megépítette, az valami egészen elképesztő.

Maga az építmény nem öncélú, egy mese nyomán épült, a szcéna összes borzalmas kliséjével együtt. (a hegyről és gyomráról a többi képek itt találod)

De félre a fanyalgással, mert attól, hogy én finnyás vagyok, Nathan fantasztikus kezű és fejű alkotó, sőt mi több, nyilván valakinek ez tetszik is, szóval.

Nathan oldalán blogot, illetve építési tippeket is találsz, egy kattintást mindenképpen megér.

[via The Brothers Brick]