Gáborról egyszer már megírtam, szerencsés ember, és úgy nézem, ez az állításom továbbra is helytálló. A LEGO-gyár után most a Billundi LEGOLANDban járt, amit méltányolható szokása szerint egy jókora poszttal nyugtázott is.

A kis kedvcsináló után lesz majd link, hogy tovább. Na, arra kell majd kattintanotok.

Érdekes kérdés, hogyan állnak ellen az időnek (ráadásul a zord északi időnek) a szabadba kitett LEGO-építmények. Erre vonatkozóan konkrét információt helyben nem kaptunk, különböző forrásaim szerint össze vannak ragasztva és védőlakkal le vannak fújva a kockák. Látszott, hogy a felületi kockák bizony dacolnak az elemekkel: a bütykök LEGO-feliratai majdnem mindenütt lekoptak, és több helyütt a kiálló részek is letörtek, nem is beszélve a hulló levelek, szálló kosz, por okozta problémákról. Ennek ellenére relatíve jó álapotban van az együttes.

...és akkor tovább (pontosabb előről)

Már többször számot adtam a vonatok - és ezen belül is a LEGO vonatok - iránti rajongásomnak. Azt hiszem, nem én vagyok az egyetlen, akinél egy jól sikerült - akár LEGO, akár hagyományos - terepasztallal biztos sikert lehet aratni.

KLOCKIéknál ma két különösen szép vasúti tematikájú dioráma tűnt fel.

Az egyik Kleon alkotása

A másikat pedig Kris1234-nek köszönhetjük:

A képekre kattintva az állomások galériájába jutsz és ezt most különösen ajánlom. Egyrészt azért, mert persze rengeteg technikát lehet tanulni a mindennapi építkezéseinkhez, másrészt meg elképesztőek a részletek.

Kleon diorámáján érdemes megfigyelni, hogy még a sín is saját építés, nem szabvány elemet használ. Az asztalon külön kis drámák zajlanak a minfigek között (külön kedvencem a féllábú koldus csúzlival seggbelőtt kiscsávó), de vegyük észre a háborúból hazatérő katonákat is, akiket persze a csajuk várja, és a sok tábori drill után az sem csoda, hogy tesznek az állomás szabályaira és az aluljáróra, ők bizony átkelnek a síneken. A mozdony füstjéért (ami hungarocell? mert legóból van az is!) egyszerre adok egy piros és egy fekete pontot is. Az előbbit azért mert elég nagy ötlet és megvalósítás, a másikat meg mert nem LEGO a megoldás.

Kris1234 asztalán sem kell sokat keresgélni a nem kicsit jó megoldásokat: a kandelláberre a gyönyörű mellé simán odatűzhetjük a zseniális címkét is, de a bejárati ajtó és környezete sem egyszerű.

A fenti két péda is jól mutatja, lengyel barátaink és testvéreink elég erősek LEGOban. De hol vagyunk mi? Mikor posztolhatok hasonlót itthoni forrásból is?

update: a legjobb az a blogírásban, hogy gyors a visszacsatolás. Aki király magyar cuccokra vágyik, azonnal görgessen a kommentek felé, nem fog csalódni. Ettől még tartom, hogy az lenne az igazi nagyszerűség, ha nem egy félkész oldal várná azt, aki a magyar AFOLokra kíváncsi. Persze minden idő és energia, megértem én, hogyne érteném.

(via Klocki)

És twitteren követsz már?

A küllemében ugyan megújult, ámde zavarba ejtően under construction malug.hu hozta a hírt, hogy mindenkinek programja van 2009. november 14-én, vagy 15-én:

A Klauzál Gábor Budafok-Tétényi Művelődési Központban Koc-ka-land LEGO-kiállítást tart a "Koc-ka-land" baráti társaság. Egy közel félmillió kockát tartalmazó várost, mozgó vonatokat, egyedülálló Star Wars gyűjteményt, viking és Star Wars diorámát, a Lánchidat és a Budavári Siklót is megnézhetjük. Lesz játszóház a kicsinek és LEGO árusítás a nagyoknak.

Nem kérdés, hogy mindenkinek ott a helye!

(Koc-ka-land LEGO kiállítás, Klauzálház, 1222 Budapest, Nagytétényi u. 31-33., 2009. november 14-15., 9-19 óráig. A rendezvény palkátja innen letölthető.) 

Végre! Bár a nyáron kértem, eddig nem sokan jelentkeztek saját kreálmányokkal, hogy megjelennének velük a blogon. Egészen pontosan senki.

Vasárnap aztán megtört a jég, Szabi írt nekem egy klassz levelet (benne az ugye mindenkinek ismerős sztorival a legózás újrakezdéséről) és küldött pár zseniális képet is nekem, ha van kedvem, adjam közre.

Jóhogy! Végre magyar MOC-ot tudok posztolni, méghozzá nem is rosszat: Szabi a jelek szerint leginkább autókat, azon belül is sportautókat épít.

Ez itt fenn egy BMW M1, de készített ő már Ford GT-t,

és McLaren F1-et is:

Ami különösen tetszik ezekben a modellekben, mert annak ellenére, hogy a végletekig kitaláltak, arányosak és élethűek, mégis megmaradtak LEGOnak. Látom benne a kockát és azt is, hogy ezt valaki építette. (Ellentétben jópár szintén bámulatos, ámde számomra már nem lego-modellel.) Szabi ráadásul azt is elárulta, hogy a modellekhez ömlesztett és használt elemeket is vásárol, azaz nem a könnyebbik utat járja.

Ajánlom, nézzétek meg az egész albumot! Az autók mind 10 kocka szélességűek, korábbi nagyobb méretű modellek és kísérletek után ennél a méretaránynál kötött ki - úgy néz ki véglegesen - az alkotó.

(Az ajánlat továbbra is élő: küld be amit építettél, abból baj nem lehet. Legfeljebb kikerül ide.)

Akkor ezt a hetet azzal kezdjük, hogy nem én kezdem a hetet. Legyen üdvözölve a blog szerzői között s_marcika, akivel együtt már ketten vagyunk. Marci vette a bátorságot, írt nekem egy e-mailt, hogy szívesen írna ide a blogra, mire én visszaírtam neki, hogy csak bátran, tessék: itt az eredménye. 

Marci első posztja legyen egy kicsit felhívás is. Aki érez magában kedvet és elszántságot írni a blogra, az ne habozzon, írjon levelet nekem, a részleteket simán megbeszéljük. (Katt a tutuka névre a posztjaimnál!) 

Lassan már 15 éve annak, hogy utoljára Legóhoz nyúltam. Most 30 évesen újra elkapott a dolog, de már mint inkabb egy remek hobby, mintsem játék. Mindenkinek csak ajánlani tudom, felnőttként is rengeteg szórakozást tud adni. Kicsit időutazás feelingje van. Szerencsés helyzetben vagyok, hogy a páromat ugyanúgy megfertőzte a dolog egy pillanat alatt, mint engem, és ez így még nagyobb fun.

Interneten körülnézve nagyon hamar átjött, hogy a kínálat bizony elég durván kibővült ezalatt a másfél évtized alatt. Elsősorban a kitek mérete lepett meg engem. Egyelőre a City vonalon mozgunk majd később jöhet Castle és Pirates. Cityből engem személy szerint az építkezős téma fogott meg nagyon.

Ebből a sorozatból már 5 kitet vásároltunk, de ezek közül is az egyik igazi gyöngyszem a 7249-es XXL Mobile Crane. Erről osztanék meg pár gondolatot. A 7633-as szettben található mobil daru sem kicsi, de ez viszont összerakva egészen megdöbbentő.

Ugyan katalógusokban már nem láttam, de szerencsére itthon sikerült szerezni egy bontatlan dobozt - egészen jó áron.

I. Alapadatok

neve: XXL Mobile Crane
sorozatszám: 7249
témakör: City
kiadás éve: 2005
kockaszám: 524
minifig: 2
ára: 16.000,- Ft. (új)

II. Mi van a dobozban?

Több, mint 500 kocka. Ami sok. A dobozon belül még volt 2 kissebb doboz és 3 zacskó, számozva, szétosztva a fülkére, motorra, hátsó részre és darura.

Nagyon sok kedves részlet van a darun, ezek közül a legérdekesebbek talán a motorház körüli részek kialakítása, ileltve a lámpák elől hátul. Szintén pozitív dolog, hogy nem erőltették túl a speciális alkatrészeket, csak ott ahol muszáj volt. Nem tudom ki hogy van vele, de én jobb szeretem azt, amikor minél ötletesebben, minél trükkösebben alakítanak ki részleteket, nem pedig egy speciálsan csak arra a célra gyártott egybe-alkatrésszel.

III. Játékmenet

Aprólékos meló összerakni, de mikor a végén az összes nagydarab alkatrészt egybetolja az ember és összeáll a kit, az nagyon jól néz ki.

IV. Értékelés

7/10 a minifigeknek. A 2 építőmunkás jól néz ki, de szerintem ekkora kithez már adhattak volna 3-at. Főleg egy olyant amelyik inkább sofőrnek néz ki.

9/10 a kockákért. Van benne bőven alkatrész, a mérete összevethető a régi Technic kitekkel, és ez azért nem rossz, ha azt nézzük, hogy ez normál minifigurákhoz készült.

9/10 az áráért. Ennyi pénzért néha jóval kisebb és jóval kevésbé impresszív kiteket lehet kapni.

Összességében 9/10. Mivel nem annyira öreg kit, még könnyedén lehet szerezni újat belőle. Ami hátrány, hogy óriási hely kell neki. Még összecsukva is akkora mint a Town Plan városházája és benzinkútja együtt. Egyszóval simán elfoglal 2 base platet.

Apropó, én imádom csak annyira a narancs színt a Legóban, amit az építőmunkások ruháihoz használ a Lego? :)

Találtam már megfelelőbb helyet, hogy képeket önmagukért posztoljak, de ez lenne a szupercuki kategória, ha én lennék a cukiság (de nem én vagyok).

A stencil Tel-Avivban készült, nem egy rossz próbálkozás.

És offtopic, de hétvége híre, hogy piacképes áron szereztem egy 2006-os repülőteret (7894 Airport). Túl vagyok az elemek tisztításán (most száradnak), holnap játék, az lesz.

(via which witch)

2009-ben már biztosan nincs teljesen így, de amikor a nyolcvanas években egészen kicsi fiú voltam, ha Japánról esett szó, az bizony a csodák földjét jelentette. Mindent miniatürizáltak, énekest tettek a kvarcórába és robot főzte helyettük a lecsót. Ahogy nőttem, meg ahogy talán a világ is kicsit közelebb került hozzájuk, némiképp vesztett a varázsából a "japán" fogalom, de azért én azt mindig tudtam, hogy azok ott tudnak valamit:

Az 1397-ben épült Kinkaku-Ji templom diorámás megépítése önmagában sem kis teljesítmény talapztól, de a magát szétnyitó dobozba telepítés: na az valami egészen elképesztő. A doboz önmagában is tökéletes, érdemes figyelni a szett-azonosítót. 

Kár, hogy a video a technikai megoldásokat nem mutatja, alapvetően érdekelt volna.

A templomnak létezik egy másik kattintásra érdemes lego-változata is. Jumpei Mitsui és Sachiko Akinaga építette. Bevallom, nekem nem nagyon tetszik, leginkább azért, mert nem hiszek a módosított, festett, átalakított lego-elemekben. (ortodox vagyok?)

(via The Brothers Brick)

Valamilyen megmagyarázhatatlan okból egész gyermekded módon vonzódom a színes szélesvásznú történelmi kalandfilmekért, játszódjon az bárhol, bármikor, csak sztívönszegál, meg svarcenegger ne legyen benne és persze a sztallóne sem. Ilyetén aztán a Ryan közlegény megmentése című, az amerikai zászló imádatáról készült filmeposz felettébb nagy kedvencem, közte van azon öt filmnek, amit életemben 1-nél többször láttam. Ezért, meg azért is, mert a nagypapámnak felettébb tanulságos háborús történetei voltak (sajnos ő nem lódított hozzá nagyokat, hogy mondjuk arrébb rúgott fél lábbal egy orosz tankot, vagy puskával lelőtt egy bombázót), elég bejövős dunechaser Omaha Beach diorámája. 

Mind a Lego, mind a háború-fanoknak kötelező katt ide, vagy a képre, amit azért teszek ki, hogy kedvet kapjatok. (És nagyon remélem, egyetlen háború-fan sincs közöttetek, mert a háború az nem olyan mint a Ferencváros, hogy imádni lehessen, bár én ez utóbbit sem értem.)

Azt már megmutattam, mennyire emlékezetessé is lehet tenni egy születésnapot egy több, mint jól kitalált lego-készlettel. Nem hiszem, hogy agyon kellene magyarázni, miért is nagyszerű, ha veszik érted a fáradtságot és dobozt, készletet, ötletet gyártanak.

Joe, akit a flickrren cheeseslopenak hívnak, továbbment egy fokkal az ajándékozáson: három jól kitalált dobozzal hívta meg, majd vitte el a csaját egy gondolom klassz piknikre, ahol aztán tökre megkérte a kezét.

Az első dobozon a két főhősünk Kristin és Joe tűnik fel, kezükben a kedvenc tárgyaikkal bringáznak. (Kristin kezében egy U2 cd van - én azonnal elmenekülnék egy ilyen ósdi csajt látván, Joe pedig egy Smallville dvd-t szorongat, amiről viszont nem nyilatkozom mert nem ismerem.)

A második doboz az együtt kedves dolgaikból válogat, amiből a tököt, a pizzát és a legókat én is adom. (4956 - imádom, kezdem végre megszeretni.)

A harmadik szett pedig igazi őrület: már a piknik közben adta oda a pár perc múlva már arának, azaz pontosan azt a pillanatot rögzítette, amit épp megéltek. Egy igazi geek, a kurva életbe, egy igazi geek!

(Borzalmasan irigy vagyok azokra az emberekre, akik nálam ennyivel kreatívabbak: nézzétek meg a virágot a vázában! Ez az, ami nekem sosem jutna eszembe, sok egyéb más mellett sem.)

Persze egy ilyen felvezetés után siekres volt a lánykérés. Egy nagy lego-doboz rejtette a lego-tartóba rejtett, lego-gyűrűt mely aztán

a helyére került.

Most már csak boldogan kell élniük, amíg meg nem halnak.

Bár szép végszó lenne ez utóbbi, mégsem titkolhatom, hogy bármilyen aranyos, kedves és romantikus, nekem ez a történet egy kicsit sok. (Vagy minden lány álma egy jóóóó legós lánykérés és csak én fanyalgok, miközben igazából minden vágyam az, hogy ilyen menő legyek?)

(Még akkor is ezt gondolom, ha egyébként én is imádok lelkesedni, hát még a legóért, és tényleg szívből utálom az idézőjeleket. Ja, és azt is gondolom egyébként, hogy ez minden idők egyik legfaszább lánykérése. És mégis.)

(via The Brothers Brick)