Legózni jó.

apróhirdet

apróhirdet

Megveszed. Eladod. Cseréled. Beréled. Apróhirdeted.

Hasznosságok

Itt megveheted, eladhatod, elcserélheted! Kockagyári apróhirdetés. (utolsó frissítés: 2012. május 14.)

Olcsón legót? Ne menjen a gatyád is rá! Kattints inkább, a jó olvasók megosztják a tutit veled! (utolsó frissítés: 2012. május 15.)

8683, 8684, 8803, 8804, 8805, 8827, 8831 - ha tudod mi ez az hét szám, nyilván cserélgetni is akarsz. Nyilván. Vagy csak hozzászólni. Vagy csak megnézni mi ez. Akármit. Bármit.

Follow Me on Pinterest

Végigjátszás adatbázis:

Ha te is küldenél egy végigjátszást, csak nem tudod hogyan, hova, mikor, kivel és miért, akkor kattints!

Közösség

friss topikok

Címkék

10/10 (16) 2008 (18) 2009 (73) 2010 (148) 2011 (108) 2012 (43) 2824 (26) 6/10 (20) 675 (20) 7/10 (57) 7553 (23) 7958 (26) 8/10 (78) 8043 (16) 9/10 (72) ad (18) advent (55) advent 2011 (26) anikó (21) architecture (18) autó (26) batman (15) blog (29) calendar (24) castle (51) city (185) collectable minifigures (23) creator (37) design (15) duplo (17) építészet (15) fabuland (20) film (20) greg36 (21) gyár (32) gyárlátogatás (20) hajó (15) hammer (28) haynau (44) hírek (75) ikarus (24) indiana jones (18) kamion (31) karácsony (47) képek (36) klón (17) kritika (292) lego (1259) legoblog visszavág (15) legoland (26) linkek (57) magyar (27) mindstorms (16) minifig (50) moc (253) napi advent (24) nyíregyháza (16) olvasó ír (28) olvasó játszik (184) orangyal007 (15) pirates of the caribbean (16) police (39) reklám (23) rendőrség (15) retro (50) röviden (79) snack bar (17) space (28) star wars (109) star wars hétvége (15) szavazás (22) szerdai szelektív (30) technic (86) tier (15) történet (21) town (101) train (23) trains (25) vásárlás (26) végigjátszás (116) verseny (52) video (66) vintage (16) vonat (16) zene (18) Címkefelhő

LEGO budai Vár – időutazás Sebő Ferenccel

2011.09.22. 07:30 - tutuka

Tavaly télen, épp csak karácsony előtt wannabe prófétaként méretes kirohanással zártam egy – egyébként elég klassz – posztot. Hogy bármi eredménye volt-e az utólag kicsit nevetségesnek tűnő szavaimnak, azt máig nem tudom, de valami biztos: hatására ketten is felhívtátok a figyelmemet egy videóra


Sebő Ferenc énekes, gitáros, tekerőlantos, dalszerző, népzenekutató és építészmérnök, a hazai hangszeres népzenei és táncházmozgalom egyik elindítója, a Sebő Együttes vezetője. Egy korszak ikonikus alakja. 
Biztosan láttad már valahol. (forrás, kép, még több infó: wikipedia.hu)

Látva a rövid riportot elégedettem dőltem hátra, mert tudtam, hogy végre megtaláltam "a magyar legót", azt amit annyira szerettem volna már látni valakitől. Magyar történelem legóból legóból! Wow. Egy olyan fantasztikus, ma már csak nyomaiban látható épület (a Zsigmond-kori budai vár) épült meg nem is akárhogyan legóból, melynek egykori formáját még elképzelni is csak kevesen tudják. És ha ez még nem lenne elég, az elkövető pedig maga Sebő Ferenc (ha nem tudnád ki ő, lásd a kis keretesünk), ami elsőre elég megdöbbentő információ. Valami annyira különleges és érdekes dologra bukkantam, amihez foghatót még bizonyosan nem mutattunk a blogon. 

Hogy ez utóbbi ne maradjon így, minden és mindenki a segítségünkre volt, majd végül tavasszal sikerült összehoznunk egy interjút.

Egy túlzás nélkül zseniális délutánt töltöttem a valódi reneszánsz ember Sebő Ferenccel – egy olyan lakásban, amely pontosan úgy néz ki, ahogy egy énekes, gitáros, néprajzkutató, stb. otthonát elképzeli az ember. Elsősorban nyilván a nyolcvanas évek elejétől épített várról és a legóról beszélgettünk, de a kockák különféle kapcsolódási módjainál jóval tágabb kontextusban. Kishíján még arra is választ kaptam, miért is nem készülnek garmadában a magyar legó-várak, történelmi diorámák. Sajnos csak kishíján :D

Sebő Ferenc elképesztően szórakoztató figura, egy igazi legóőrült, ám nem különc szakbarbár. A játékkal a játékért játszik – még ha nagyon komolyan is. Tudományos alaposságú művében együtt van minden, amit annyira kedvelünk itt a blogon: vár, nosztalgia és kreativitás. Ha ezek velünk, mi ellenünk?

Nézzétek, olvassátok, aztán menjetek haza a munkából és legózzatok!


| fotó: Unger András |

kockagyár: Láttam a youtube-on, hogy az, amit most elképesztő terjedelmében magam előtt látok, úgy kezdődött, hogy a gyerekeiddel legóztál. Elnézve a méreteket, ez nem csak annyi, hogy rákaptatok a lovagváras legóra és vettetek még egy dobozzal. Hol lehetett ilyen mennyiséget a nyolcvanas évek elején kapni? És egyáltalán, hol lehetett ilyet kapni? Azt azért sejtem, hogy nem itthon. De akkor hol? Nyugat-Európa? Németország? Jószagú dollárosbolt?
Sebő Ferenc: Zenészként sokat jártam külföldön, és rendszeresen hoztam haza 1-1 dobozt a gyerekeknek. túl sok pénzem persze nem volt, de igyekeztem mindig úgy hazajönni, hogy hozok legót is. De nemcsak nekik, mert már akkor próbálgattam építeni dolgokat magamnak is.

K: Például mit? Hogy jött egyáltalán az ötlet, hogy felnőttként legózni kezdj?
SF: Legóval először még kamaszkoromban, Drezdában, azaz Kelet-Németországban (!) találkoztam. Nyelvtanulási célból mentem egy családhoz. Ott két érdekes dolgot tanultam. Egyrészt a gitározást, vagyis náluk kezdtem zenélni, a másrészt pedig a legózást. A német barátom kicsit idősebb volt nálam, ezért ő is, meg a testvérei is furcsán, talán lenézően is néztek rám, hogy én rákaptam a legóikra, mert ők úgy gondolták, hogy már kinőttek belőle. Én persze egyből a Frauenkirche-t akartam megépíteni belőle, mert nem bírtam elnézni, hogy ott áll romjaiban a belvárosban. Igazából ott kezdődött minden!

Később, már építész koromban sokat dolgoztam ásatásokon Gorsiumban, meg Aquincumban is. Építészként én szinte csak ilyen dolgokat csináltam. Az ott például egy római kori ásatáshoz készült alaprajz, amit én csináltam. (Rámutat egy képre a polcon.) Nálunk ezek az építészeti emlékek mindig le vannak szinte az alapozásig pusztulva. Egy tanárom, Gerő Laci bácsi mondta nekem egyszer, hogy gyerekkorában azt hitte, a rómaiak alaprajzokban laktak. (Nevet.) Kezdő építészként egy nagy kérdés, kihívás, cél volt a számomra, hogy aki elmegy ezekhez a történelmi emlékekhez, annak hogy lehet a romokat úgy megmutatni, hogy tényleg lássa is a múltat, igazi élménye legyen, ne csak a puszta kövek.


| fotó: Unger András |

Itthon a régész-világ elég konzervatív, a velencei elvekhez ragaszkodik. Ezek az elvek pedig azt mondják, pótlásokkal nem lehet hozzányúlni a maradványokhoz. Szerintem ez a merev ragaszkodás a szabályokhoz – egyebek mellett – már csak az éghajlatunk komoly romboló-ereje miatt sem szerencsés. Elég egy kemény tél és vége mindennek, láttam már olyat. Ha valamit úgy hagyunk ahogy van, az tönkre fog menni. Sajnos nálunk az a szemlélet, hogy a történelmi emlékeket legalább részben, vagy részleteiben úgy mutassuk meg, ahogy az fénykorában, használata idején lehetett, nem terjedt el. Németországban például nemrég láttam egy majdnem teljes római tábor rekonstrukciót, ahol az oda látogató diákoknak igazán életszerűen tudják elmondani és megmutatni, milyen is lehetett az a kor Germániában. De több hasonló példát is hozhatnék.

A lényeg, hogy fiatal korom óta folyamatosan tornáztattam az agyam, hogyan lehetne jól modellezni a régvolt épületeket. Mikor aztán megláttam a legót, egyből jó ötletnek tűnt ilyenre használni.

K: Nahát, csak nem azért van az, hogy kevés régi magyar épületet, történelmi tablót látok legóból, mert nálunk nem elterjedt ez a fajta modellezős, újraépítős bemutatási mód, és nincs miből példákat, inspirációt vennünk?
SF: Kiállításokon azért már nálunk is lehet látni egész komoly modelleket.


| fotó: Unger András |

K: A sok sárga elem a legendás 375 Castle dobozából való, ugye? (Mutatok a készletről egy képet.)
SF: Hát igen. Vettem pár dobozzal konkrétan ebből a készletből. De nemcsak ebből. Ahol lehetett, rendre szerezni igyekeztem hozzá alkatrészeket.

K: Ezt hogy értsem? Nyugaton már akkor is lehetett venni alkatrészeket a gyári szettektől külön? Vagy ezek kis kiegészítő készletek voltak?
SF: Kisebb kiegészítő készletek voltak. Azokból vásároltam, tudatosan kerestem is őket. Az anyagbeszerzés akkoriban rendkívül szűk keresztmetszet volt, még Németországban is boltról-boltra kellett járnom, mire ráakadtam valami használhatóra. Igaziból azért is maradt félkész a vár, mert már nem tudtam korlátlan számban hozzájutni a sárga kockákhoz.

K: Ma már ez biztos nem okozna problémát! Pontosan hány ilyen 375-öst nyelt el a vár, arra nem emlékszel?


SF: Hármat-négyet biztosan. A kiegészítő készletekre nagy szükségem volt, mert alaptéglákból nagy volt sajnos a hiányom. Egyébként mindent felhasználtam, amit csak lehetett: autó, hajó, daru, bármi jöhetett, amit a gyerekeknek korábban megvettem. Még vonat is van benne, bár az színben nemigen passzolt. (Nevet.) Amiből nagyon sok kellett és folyamatosan bajban voltam a hiányuk miatt, azok a nagy lapos elemek (plate-ek), mert a szinteket bizony végig kellett burkolnom.


| fotó: Unger András |

K: Jócskán látok egykori Technic elemeket is. Érdekes azt látni, hogy mennyiféle technikát használsz az építéshez, olyanokat is, amelyek éppen ma divatosak, vagy csak mostanában terjednek el. Rengeteg olyan megoldást látok a váron, ami egyáltalán nem hétköznapi, még ma sem: nem merőleges sarkok, lapos elemekből készült tetők, saját fejlesztésű ablakok, "rendellenesen" használt minifig-fejek, és sorolhatnám. Már a videón is láttam, hogy valami komoly dologra kell készülnöm, mikor eljövök, de most egyenesen sokkol, amit látok, annyira menő. 2011-ben persze könnyű az ilyeneket megtalálni, lemásolni, megtanulni, hiszen vannak könyvek, klubok, és legfőképpen: internet. De mid volt a nyolcvanas években?
SF: Semmi ilyesmi nem volt akkoriban. Ráadásul én nem a LEGO felől közelítettem a kérdéshez, hanem az építészet és a régészeti dokumentumok irányából. (Egy könyvet vesz le a polcról.) Kutattam a szakirodalmat. Ehhez az építkezéshez konkrétan Gerevich László: A budai vár feltárása című könyvét használtam. Ebben szintről-szintre, udvarról udvarra megvan, hogy nézhetett ki a reneszánsz vár. Egészen pontosan két nagyobb, szomszédos udvart építettem meg, és a könyvben erről szóló részekből indultam ki. Végigrágtam az elejétől a végéig, amitől a fejemben összeállt a kép. Abszolút el tudtam képzelni, hogy nézhetett ki a palota. Ezután kezdtem azon gondolkodni, hogy tudnám ezt legóra átültetni. Arra egyből rájöttem, hogy az ívekhez kell igazítanom mindent (Az egyik belső udvari boltívsorra mutat.), az fogja meghatározni az egész épület léptékét, hiszen boltíveket nem tudok csak úgy magamnak csinálni. Ahhoz kellett igazodnom, ami a rendelkezésemre állt. A lépték volt az építés során a legnagyobb probléma. Nagyon sokat gondolkoztam egy-egy probléma megoldásán. Képeket ugyan láttam akkoriban a dán LEGOLANDról, de ott nagy tömegben, nagy léptékben valósítottak meg dolgokat. Az én célom ennek pont az ellenkezője volt: az egészben a szépséget és a kihívást abban találtam, hogy kicsiben kell megcsinálnom.

K: Mennyi idő alatt készült el?
SF: Sokáig épült, nagyon sokáig. Nem úgy volt, hogy megszületett a fejemben az egész, aztán nekiültem megcsinálni és addig raktam, míg kész nem lett. Nem készítettem előzetes terveket, rajzokat, hanem az egyes apróbb részletekbe kezdtem bele. Ha nem jött ki a lépték, vagy nem tetszett, akkor lebontottam. Sokszor hosszabb időre meg is szakítottam a munkát, mert mondjuk elmentem egy turnéra, aztán ha megint lett egy jó ötletem, akkor folytattam. Kezdetben például még az volt a tervem, hogy a belső tereket is kialakítom, aztán rájöttem, hogy az nem fog menni, csak az épület héját húzom fel – tehát megint változtatnom kellett. (Bizonyos belső részek azért elkészültek, csak sajnos mire ez kiderült, Andris már nem volt velünk, hogy fotózzon, ellenben a már linkelt youtube videón jól látszik!) Volt, hogy azért kellett megállnom, mert elfogyott az alapanyagom. Nem volt egyszerű. Ilyen körülmények között úgy 8-10 év volt a körülbelül 1981-ben kezdett építés. De van olyan rész (egy kapura mutat, amely a lenti képen az asztal jobb alsó sarkában bújik meg), amelyet tavalyelőtt tettem hozzá, mikor egy kiállításra elvitték tőlem a Reneszánsz-év részeként. Úgy érzem sok munka volna még vele. Szeretném is folytatni, mert régi vágyam, hogy egyszer gyönyörű képek készüljenek róla. 


| fotó: Unger András |

K: Az építés átlagos menetére emlékszel?
SF: Nagy piros dobozokba szortíroztam az elemeket. Volt vagy 8-10 belőle teljesen tele, de még ma is van jó pár dobozom tele elemmel. Amikor építettem, akkor ezeket szépen rendben kiterítettem magam köré, így mindig tudtam miért és hova nyúlok.

K: Arról van fogalmad, hogy hány kocka épült bele a műbe?
SF: Nem számoltam. (Sóhajt.)

K: Elképzelésed van arról, hogy mennyi pénzt költöttél rá?
SF: Hát azt én nem mertem kiszámolni! (Nevet.)


| fotó: Unger András |

K: Akkoriban mikor ezt építetted, volt ennek valamiféle nyilvánossága? Megmutattad bárkinek is?
SF: Nem, csak az tudott róla, aki járt itt nálam.

K: Kicsit most meglepődtem. Ez szerintem pontosan olyan munka, ami ha ma épülne – főleg a Te akkori ismertségeddel és arcoddal – jócskán körbefutná a mainstream médiát is. Ráadásul a nyolcvanas években volt némi nyomulás itthon a LEGO részéről is: itt gyártatott filmeket, a Pajtás újság még egy különszámot is szentelt a témának.
SF: Nem-nem, sőt! Korábban megépítettem a diósgyőri várat, ami szerintem nagyon szépen sikerült. Arról küldtem képeket a cégnek abban a reményben, hogy hátha úgy egyszerűbben jutok kiegészítő kockákhoz a budai várhoz. Csak egy udvarias válaszlevélig jutottam, hogy majd beleteszik az újságjukba a képet. Végül ez nem történt meg. (Nevet.)

K: A kollégák, barátok mit szóltak hozzá? Nemcsak a várhoz, hanem ahhoz, hogy te majd' negyven évesen legózol.
SF: Ez egy nagy teszt nekem! Ha bejönnek a lakásba emberek, 99% észre sem veszi a szekrény tetején tárolt várat. Aki azonban mégis, arról azonban egyből tudom, hogy kicsit nyitottabb a világra. Elég furcsa ez nekem, mert például ha én látnék meg egy ilyet valahol, akkor azonnal odamennék és megnézném. Nekem az lenne az első.


| fotó: Unger András |

K: Amikor egy turnén neked prioritás volt, hogy még legót is kell venned, ahhoz mit szóltak a többiek? Tudták egyáltalán, hogy magadnak viszed?
SF: Abszolút tudták, de nem nagyon izgatta őket, az egy nyitott közeg volt.

K: Hogy takarítod a cuccot?
SF: Amint látod: sehogy! (Nevet.) Az a helyzet, ha agglegény lennék és azt csinálnék a lakásban-lakással, amit akarnék, akkor készíttetnék egy asztalt neki, és akkor sokkal inkább gondját viselném, mint most, de nem úgy, ahogy azt mindenki gondolja, hanem pont ellenkezőleg. Én bizony hagynám jól beporosodni, megfakulni, és akkor elmenne ez a rikító sárga színe, és sokkal jobban hasonlítana egy igazi várra. (Nagyon nevet.)


| fotó: Unger András |

K:A gyerekeid egyébként mennyire díjazták, hogy besöpörted előlük a játékukat? Nem volt nekik fura érzés, hogy annyi legójuk van otthon, mint senki másnak, aztán mégis csak a papa játszott velük?
SF: Van egy jó képem valahol beszkennelve, ahol a Mátyás-templomot építem épp, és a fiam körülöttem ólálkodik. Na, az konkrétan az pillanat volt, amikor azt kérdezte, hogy apa, mikor lehet már szétrombolni? Nem volt ez probléma soha, ők is annyit játszottak, amennyit akartak.

K: Ki volt a családban a legnagyobb legó-őrült? Te, vagy hatásodra valamelyik gyermeked?
SF: Ők is imádták a legót, ráadásul nem is volt nehéz összeegyeztetnünk a dolgainkat, mert leginkább nem épületekben, hanem űrhajókban gondolkodtak. A Csillagok háborúja volt a nagy élményük. Bázisokat, rakétákat, csillaghajókat építettek. Nagyon nehéz volt akkoriban űrhajós készleteket kapni, még nehezebb, mint azokat, amelyre nekem volt szükségem. Mondjuk űrhajós elemeket is építettem be a várba szép számmal, de ebből nem volt gond.

K. És amikor eljöttek a gyerekeid barátai?
SF: Hát azoknak nagyon tetszett, csodaszámba ment!

K: Ha kapnál végtelen számú modern váras elemet, szürkét, sötétszürkét, drappot, faszínt, mindent amire szükséged van, belefognál még egyszer?
SF: Persze! Játszani örökké!

K: Köszönjük az interjút!


| fotó: Unger András |

A beszélgetésünk igazából itt nem ért véget, Ferenc ezer képet mutatott még nekem korábbi legózásairól. Azok sem akármik, nekem elhihetitek. Remélem egyszer majd itt is sorra kerülnek.

A képeket Unger András készítette. Nagy-nagy köszi! Alant kattintva egészen nagy méretben is élvezheted a részleteket.

· 1 trackback

Címkék: retro interjú magyar lego buda castle budai vár moc sebő ferenc

A bejegyzés trackback címe:

https://kockagyar.blog.hu/api/trackback/id/tr213242076

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Sebő Ferenc és a LEGO Budai vár 2011.09.22. 09:15:50

A mai nap (hét?) legnagyobb cikke: Sebő Ferenc (nem ismered? szégyelld magad!) megépítette a Budai vár Zsigmond-kori állapotát legóból. Ami önmagában is érdekes hír, de! Mindezt a nyolcvanas években

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

hatvannyolckilencvennégyeske · http://www.flickr.com/photos/granada_turnier/ 2011.09.22. 08:03:50

valóban jó a cucc!
És mennyivel jobb egy ilyen "élő" riport a mailes-msn-es-skype-osnál (gondolok itt pl. a borzalmas rendőrpalotásra - bár a tehetség megléte vagy hiánya talán inkább befolyásolja ennek a minőségét)
Fiam imádja ezt: www.youtube.com/watch?v=Hr4wInTjooQ&list=FL0_I6tkwAQLTlAIRrwrPA9A&index=13
köszi

Papageno68 2011.09.22. 08:07:37

Nagyon jó poszt!
Meg sem lepett nagyon, hogy az ősz hajú mester Lego vonalon is le tudott tenni valamit az asztalra.
Szerintem sokan várjuk a többi képet is.

Konyvtaroslany 2011.09.22. 08:09:05

Az a kérdés maradt ki, hogy manapság, amikor megnyílt a világ, leomlott a vasfüggöny, van internet, ma miért nem rendel a várhoz alkatrészt a Shop at home-tól, vagy a Bricklinkről?

Neuromancer 2011.09.22. 09:05:34

hu, ez nagyon jo, eddig is birtam a mestert, de ez a var hihetetlenul jo. raadasul nagy meretei ellenere egyaltalan nem tulmeretezett (olyat nem szeretem :)

tutu, a lego Diosgyori varrol szerezz mindenkepp kepeket! tobb okbol is nagyon erdekel, egyreszt most osszel kezdenek bele egy nem-velencei chartas, de eleg kerdeses ujraepitesi projectbe (ket evig zarva lesz a var), masreszt nagyon szeretem az epuletet es a kornyeket (majdnem a var toveben lakok :)

Lord Ickenham 2011.09.22. 09:18:06

Múltkor láttam Sebőt egy taxiból kiszállni, és akkor eszembe jutott, hogy annak idején felhoztam már a témát itt egy régi emlék alapján.
Örülök, hogy megvalósult, most az említett régebbi képeket várom nagyon.

leopold getz 2011.09.22. 09:31:47

Ez volt a legjobb poszt! Nagyon élveztem. Ahogy olvastam az első sorokat, hogy a Sebő legózik, egyáltalán nem lepett meg, valahogy passzolnak egymáshoz. :)

Longeye 2011.09.22. 09:34:25

Amikor megláttam a poszt címét, az jutott eszembe, hogy zseniális.
Zsiniális a poszt, az interjú, Sebő Ferenc (gyermekkorom egyik meghatározó alakja), a vár, ...
No, ennek a posztnak minden szavát ittam. Még több ilyet! ;o)

hatvannyolckilencvennégyeske · http://www.flickr.com/photos/granada_turnier/ 2011.09.22. 09:43:06

:) mennyire jellemző amúgy legós körökben ez a mondat, hogy "Hát azt én nem mertem kiszámolni!"

(mondjuk, én utánaszámoltam, egy újabb NoHAB önköltsége használt és új elemekből, postával kb. 75-80e lenne mindenestül - ha találnék egyáltalán PeBe-elemet a szélvédőhöz)

tío · http://legozz.tumblr.com/ 2011.09.22. 09:51:04

Talán az eddigi legjobb poszt a blog történetében! Gratula!
Remélem Sebő Ferenc az interjú / blog hatására tovább épít és megosztja majd velünk a műveket :)

tutuka · http://kockagyar.hu 2011.09.22. 10:20:40

@Konyvtaroslany: egész egyszerűen nem tudta, hogy van iylen. a nagy bevásárlóközpontokban néha oda-odanézett a legókra, de csak annyit látott, hogy nagy minden megváltozott és nem látja a neki kedves kis kockákat, ezért pár éve feladta figyelni. most, hogy elmondtam neki, hogy van, totál belelkesedett. ha egyszer lesz ideje (elképesztő mennyi mindennel foglalkozik), talán még fog építeni.

Dornbi · http://www.kockak.hu/ 2011.09.22. 11:01:20

Köszi az interjút, egy élmény volt!

hatvannyolckilencvennégyeske · http://www.flickr.com/photos/granada_turnier/ 2011.09.22. 11:07:28

jut eszembe, Bikics Milánt is vihetted volna magaddal (ő meg két marék modulexet, ha már építész :) )

tutuka · http://kockagyar.hu 2011.09.22. 11:28:29

@hatvannyolckilencvennégyeske: de Bikics milán nem magyar cuccot épít. Nem érdemli meg! :DD

hatvannyolckilencvennégyeske · http://www.flickr.com/photos/granada_turnier/ 2011.09.22. 11:40:52

@tutuka: magyar az, nincs konkrét modellje:)
De ha a Stephansdomra gondolsz, több köze lehet a magyarokhoz, mint gondolnánk. (Magyar csapatok a kalandozások során (907-től magyar fennhatóság alatt állt Bécs környéke), majd Szent István uralkodása idején is meghódították Bécset (1030) s számos magyar mesterember dolgozott itt, szerepük a Szent István dóm építésénél is kimutatható. )

Llew 2011.09.22. 11:42:46

Ez jó volt, nem semmi alkotás.

tutuka · http://kockagyar.hu 2011.09.22. 11:46:37

@hatvannyolckilencvennégyeske: jójó, bele lehet magyarázni, de akkor sem pl. a pécsi dóm, vagy az egregyi kápolna.

hatvannyolckilencvennégyeske · http://www.flickr.com/photos/granada_turnier/ 2011.09.22. 11:48:54

@hatvannyolckilencvennégyeske: illetve kiegészítés (hozzátenném, hogy a templom eredetileg a város falain kívül állt): ujember.katolikus.hu/Archivum/2001.04.01/0502.html
na, de ennyit az offról

crusaderman 2011.09.22. 13:53:36

Ő viszont magyar magyar épületeket épít:), ő sem ma kezdte:):

www.youtube.com/watch?v=hJjvum5oEh4

tutuka · http://kockagyar.hu 2011.09.22. 14:06:06

@crusaderman: ami a videóból látszik, az alapján Sebő úr jóval szebben épít, de attól még elképesztő amit az öreg csinál. talán vele is jó lenne találkozni.

@Llew: úristen, azonnal továbbküldöm Sebő úrnak.

tutuka · http://kockagyar.hu 2011.09.22. 14:09:11

@Llew: kimoderállak, mert ebből posztot kell csinálnunk :D köszi!

tutuka · http://kockagyar.hu 2011.09.22. 14:15:54

@crusaderman: hülyén írtam. igazából nem szebben épít (bár nekem jobban tetszik), hanem _érdekesebben_. (persze ez saját ízlés kérdése, mert pl. én nagyon nem szeretem a hatalmas cuccokat.)

Llew 2011.09.22. 14:19:40

@tutuka: Ok. Mintha már lett volna linkelve, de lehet, hogy máshonnan jutottam oda. Eszméletlen cuccok vannak az oldalon. Nagyon durván csinálja az öreg. Igazi áll leejtős olvasmány.

tutuka · http://kockagyar.hu 2011.09.22. 14:33:06

@Llew: most hogy mondod, mintha rémlene vmi, de nem találom. szóval sztem nem :D

anarch 2011.09.22. 15:10:59

Wow, szóhoz nem jutok :).

Izzycsek 2011.09.22. 15:11:34

Mindig is nagyon érdekelt, milyen lehetett a budai vár a középkorban. Többet szerettem volna látni belőle az alaprajzoknál, rekonstrukciós rajzoknál, amikkel találkoztam. Nagyon örülök, hogy előkerült egy ilyen remek alkotás, illetve a kommentek között egy videó a Bakáts téri templomról, több szálon is kötődöm magához a térhez. Csak az a kár mindkét alkotásnál, hogy a sárga falak nem szürkék, fehérek, tan színűek, de ez a legkevesebb, sőt érthető is: szürke kockák, ha jól tudom, csak '84-től vannak. Ha "átszínezésre" kerülne, szívesen segédkezem benne.

A válasz arra, hogy miért építenek kevesen várat Mo-n, talán az, hogy a rengeteg szürke elem beszerzése nem egyszerű dolog (vagy pénzkérdés). Nálam pl. folyamatos hiány van, de ha elkészül a még mindig épülő váram, mindenképp beküldöm a blogra.

Már nem tudom ki írta a kimoderált :) kommentet, de az öregnek én is nagy csodálója vagyok.

Ez nem Lego, de ha már zenészekről van szó, említésre méltó a Szörényi Szabolcs (Illés, Fonográf) által H0-ás (1:87) méretarányban épített Nyugati pályaudvar is.

tutuka · http://kockagyar.hu 2011.09.22. 15:15:44

@Posi: a kimoderált cucc egy külföldi dolog, majd meglátod! (mmint külföldi, de magyar tematika)

Yooha · http://indafoto.hu/yooha/lego_architecture 2011.09.22. 15:16:11

Ez a vár nagyon jó, a tile-al osztott ablak amilyen egyszerű olyan zseniális. Viszont én egy alternatív univerzumból jöttem és még sosem hallottam a fickóról.

Izzycsek 2011.09.22. 16:27:29

@tutuka: Vágom, még láttam a kommentet moderálás előtt. :) Ismerem az oldalt és arra írtam, hogy csodálom, de persze Sebő Ferencet és Tóni bácsit is. :)

Papageno68 2011.09.22. 19:45:28

@hatvannyolckilencvennégyeske: Off: Ó, a jó öreg Cimbora; Weöres? Karinthy, Eliot, Sebő, Dinnyés, Kern András, Juhász Jácint, és a világszép Káldy Nóra + sokan mások. Már majd' elfelejtette az ember. Köszi a linket!

BorZol 2011.09.22. 22:51:17

Arannyá válnak a kockák a kezei alatt...

Látszik hogy művészien nyúl az alkatrészekhez, kiugrások, oldalrafordított elemek, technic, minden játszik.
Nincsen benne kompromisszum a gagyizás felé. Minden olyan letisztult. Látszik hogy megtervezte.
Jó a poszt és komoly a tartalom Így tovább!

Ilyen tehetséget a Gyárnak kéne felkarolni "korlátlanul ellátni kockákkal" és beszabadítani a nagy építő- terembe. Minifig méretben mennyire menne a művészÚrnak?
Tényleg miért nem ilyen emberekt építésével van "tele" egy évjárat katalógusa a gyári készleteknek hátteréül szolgálni?

Ilyen környezetet teremteni minden kategóriában már -már a vásárló megtévesztése lenne mert kerül amibe kerül lenne aki egy "ilyen" várat akarna.

SW és egyéb vonalon is ki tudná engedni magából a tehetséget egy ilyen Ember?

hatvannyolckilencvennégyeske · http://www.flickr.com/photos/granada_turnier/ 2011.09.22. 22:57:33

@BorZol: mivel a tehetség általában nem egyirányú, biztosan, a legtöbb esetben az érdeklődési kör szab határt. Ki miben hajlamos és képes elmélyülni.

Rékocs 2011.09.23. 10:16:31

Ez a legszebb poszt, amit eddig ezen a blogon olvastam. Köszönent tutunak!

Gábor H · http://www.flickr.com/photos/gabor_horvath/ 2011.09.23. 15:39:51

Hát ez valami óriási! Köszi a posztot! Én is nagyon kíváncsi vagyok a többi építményére.

ykcky · https://www.facebook.com/SilhouetteHistory 2011.10.25. 21:48:45

Tiszteletem Feri, jövő héten úgyis megyek és megint megnézem :)
Related Posts Plugin for WordPress, Blogger...