A Totalcaron és itt a Kockablogon láttam a posztot, ahol Lego kamionokról volt szó. Ott találtam meg a 621-es Shelles nyergesvontatót (1970) és eszembe jutott, hogy ezt én is meg tudnám csinálni, mert van dögivel anyagom a hetvenes évek legelejéről. Arról nem is beszélve, hogy tetszett. Ez fontos tényező. Shelles kockáim nem voltak, így lett Legolandos tartálykocsija a vontatónak, mert az ellenben akadt jónéhány tamponnyomott darab.
Kezdjük azzal, honnan van ennyi régi kockám. Már az ókori görögök is... Azaz, 1970-ben még meg sem születtem ugyanis, egyelőre alulról súrolom a harmincat, de majd elmúlik. Akkoriban, ha jól tudom nem is forgalmazták itthon a játékot.
Tehát, egészen pontosan egy öreg lavórban jutottam hozzá egyszer egy nagyobb adag ömlesztett legóhoz a kilencvenes évek elején.
A lavór egy lomistól származott, aki számára a pakkból a tárolóedény képviselt csak értéket, a tartalom nem. Egy ütött-kopott öreg lavór meg ugye nem nagy érték, akkor el lehet képzelni, a tartalmára hogy gondolt. Konkrétan csak azért sikerült megmenteni a dolgot, mert még kidobni is lusta volt belőle a Legót, annyira nem érdekelte, hogy egyszer megemelje a seggét és hozzányúljon... (Ő mondta, hogy kidobni tervezte. Pénzt persze kért valamennyit, de nem sokat, és azt mondta, a lavórért; gondolom másban is hazudni szokott.)
Tartok tőle, hogy ma már nem így történne hasonló eset.
Nos, ott tartottam, hogy piros színű hagyományos kockák voltak zömmel (mondom, hetvenes évek eleje), néhány boltív, aminek nagyon örültem, meg változatos méretű ablakok (1×1×1-estől az óriási 1×6×3-ig, bár ezekből csak egy-egy, és már az internettel jöttem rá, hogy az 1×2×3-asok anno ajtónak készültek). Többek között a változatos ablakok is jobban megszeretteték velem a "hőskort". És a fentiek kiválóan alkalmasak épületekkel benépesíteni a várost. Sok kocka, sok ablak.
Aztán ott voltak a kerekek. Hagyományos, 2x2-es kockára fémtengelyes kiskerekek voltak (tudjátok, az ős-kerekek:), de sima gumival. Szándékosan nem írok 'slick gumit', mert akkor ez volt A kerék. És ami igazán érdekes, és ilyen azóta, több mint harminc éve sincs: dupla kerék! Nem egyszerűen vastagabb, hanem látszik, hogy a duplát imitálja. (Peeronon két részletben találtam: a normálhoz képes kicsit szélesített kerékagy és gumi, de vannak fotók ahol a vadonban is megfigyelhetőek.) Mint a teherautók hátsó kereke! Nagyon menő, és ugye kellett a nyergesvontatóhoz.
Korabeli, tamponnyomott járműmaszk pedig szintén volt több darab.
Ennek örömére (és mivel nagyon tetszett a kamion-végeredmény) gyorsan készítettem még két teherautót, legyen egy platós+pótkocsis (csuklóelem is volt pár), meg egy pőreplatós, ahol áramvonalasítottam a dizájnon. Persze, ahol kell, a duplakerékkel.
Ekkor jött el a pillanat, hogy nekiestem Bricksetnek, és elkezdtem böngészni és építkezni. Elkészítettem párat ami a lista képei átfutása alapján hirtelenjében megtetszett. 1970-72 a tárgyalt időszak, inkább nem mentem tovább az időben.
Itt van például ez a gyöngyörű fehér személyautó, a dizájnos, körpanorámás kilátással szolgáló lakókocsival (623, 1970-ből). (A vonóhoroggal csalnom kellett, mert 1×4-re "szerelt" ilyenem csak négy másik színben volt, fehérben nem).
Vagy a fekete taxi (605, 1971), talán ez néz ki a legjobban mind közül. Van benne valami elegancia. Tudtam volna rakni a tetejére sima sárgát, de így mókásabb. Nincs kedvem szétszedni:
Aztán itt van a 606-os (1972), amit egyrészt azért választottam, mert olyan a formája, mint valami beteg botsáska, másrészt, mert billenős, a dömpert meg szeretjük.
A 646 Mobile Site Office-t (1971) meg nem hagyhattam ki, a teherautónál tetőelemmel megvadított orr (biztos nézett így ki akkor valmilyen Bedford vagy Leyland modell, ne kérdezzétek miért klasszikus brit márkákra asszociálok :), és egy teljes épület a pótkocsin, minden irányba ablakkal, kivéve ahol a bejárat van. Meg talán aggregátor az ott hátul. Menő ez is.
A 643-as daru (1971) is az egyik kedvencem, a masszív, zömök tömegével és sűrű keréksorával (valószínű lánctalpas lenne). Mint valami régi, gőzüzemű dolog. Ez is piros lett, mert csak ilyen spulnis "dobozom" volt, pedig citromsárgában sokkal szebb. Hibája, hogy nem mozog a darukar.
Bónuszként megkapta az aranyos kis 608-as kioszkot (1971) a járműpark (amit kiegészítettem Legoland-csíkos zászlóval, és nálam a telefonfülke piros lett), így akár egy autópálya melletti pihenő is lehet a sok haszongépjárművel, és a nyaraló lakókocsissal.
Vagy éppen építik, ezért van ott a mobil iroda meg a daru, meg a haszongépjárművek.
Szétszedve a posztindító járművet, még három tetszetős kamiont építettem meg (színcserékkel), az egyik egy újabb tartálykocsi (a 644-es, 1971-ből), amelynek platóján két darab tartály csücsül, csővezetékkel összekötve. Érdekesség, hogy megnéztem Peeron-on, és a hivatalos összerakási útmutató címlapján látható fotón a vontató háromtengelyes, míg az útmutató szerint kéttengelyes járművet kell összerakni.
Elképzeltem a csalódott gyereket, aki megkapja, és kiderül, hogy eggyel kevesebb a kerék, mint a fényképen... (kerékből mindig kevés, azaz nekem a lavór miatt már nem).
A másik pedig neve alapján csak teherautó (647, 1971), és gerendákat (valójában síneket) szállít. Bizonyára az építkezéshez.
A végére hagytam a legjobbat, mert annyira abszurd. Kamionplatóra fixen szerelt forgózsámolyos markoló (649, 1972)!
Elképzelem a nyergesvontatót, ahogy nehezen bemanőverez farral az építkezésre, aztán az egész vontatmány beleborul a gödörbe :)
A vontatmányról annyi érdekességet jegyeznék még meg, hogy a kitámasztókereket ha függőlegesbe állítja az ember, pont annyira emeli meg, hogy a vontató, rajta a beakasztandó pöcökkel alá tudjon tolatni. Ez az alap szerintem akár mai stílusú és hat széles kamionhoz is jó kiindulás tudna lenni.
Konklúzió: Nagyon tetszenek ezek a régi járgányok. Ami érzést erősít, hogy a maiak meg általában, vagy nagyon nem tetszenek.
A régiek egyik előnye amellett, hogy nincsenek "felfújva", hogy még esetlenségükben is arányosak (meg aranyosak :), ellentétben a legtöbb mai Lego személyautóval. Az meg túlzottan nem zavar, hogy a nehézgépjárművek nem sokkal nagyobbak, olyan ez, mint régen a Matchboxoknál, ott sem ugyanaz volt a modellek méretaránya, cserébe kb azonos űrszelvényben elfért mind. Ha gyermeki tologatós játékszempontból, vagy felnőtt (afol) építkezős-tervezős szempontból nézzük, akkor ez hatalmas előny. És már a Matchboxnál sem zavart :)
És, mai modellekkel ellentétben ezeknek az útmutatója nem retardáltaknak készült, amikor, ha két elemet helyezünk fel egyszerre, az már bonyolult lépés. Pláne, ha nem ugyanabból kettőt, szimmetrikus elrendezésben. Kiváló elrettentő példa az 5766 Log Cabin egyik modelljének első lépése, amikor két darab 1×1-es lapos elemet kell az alaplapra helyezni. Tudom, a modellek egyszerűbbek voltak régen, de még 15 éve is negyed-harmadakkora füzetben elfért egy ugyanakkora méretű és bonyolultságú készlet útmutatója, mint amekkorával ma szállítják.
Ugyanekkor volt továbbá egy nagyobb verziójú sorozata is a Legonak, ahol hatos szélességűek voltak a járművek. Személy- és tehergépjárművek egyaránt, tehát megint arányosan nőttek.
Azt meg mindegyikről el lehet mondani, hogy a mai járművekkel ellentétben, ugyan mind szögletes, rücskös, mellesleg alapelemekből épül fel, mégis szép.
(Megjegyzés: a szöveg még a blog nagy 'régi vs. új autó' témájú posztjai előtt született.)
