Mint azt tegnap is láttuk, a neten rengeteg kiváló MOC kering. Vannak köztük felejthetőek, és vannak olyanok is, amelyeket látva egyből elfog a birtoklási vágy. Még szerencse, hogy Lego-kockákból készültek, így a birtoklás nem is annyira lehetetlen. Elég megszerezni a megfelelő kockákat és összerakni.
Körülbelül ez járhatott a fejemben, amikor Mad Physicist autóit nézegettem, azok közül is ezt:
| Kép: Mad Physicist |
Valahogy megfogott, hogy mennyire szabadon kezeli a kockákat. Egy fél kocka eltérés itt, egy fejjel lefelé fordított ott, és hihetetlen, hogy az első kerék is elfér a lapos karosszériában, meg a hátsó is. És akkor a lökhárítótól még nem is beszéltünk...
Úgyhogy elhatároztam, csinálok magamnak egyet. Nagyjából így képzeltem:
- Valahogyan megtervezem a modellt, rájövök, mi hogyan van megépítve
- Készítek egy listát az elemekről, amire szükség van
- Megrendelem az alkatrészeket
- Megépítem
Mielőtt elkezdtem volna, azért megkérdeztem az eredeti alkotóját, mégiscsak az ő szellemi terméke. Szerencsémre igen pozitív volt, úgyhogy az utolsó akadály is elgördült azelől, hogy a háromgyerekes apuka pénzét és idejét ilyen hülyeségekre fordíthassa.
Vágjunk bele!
1. Tervezés. Az első lépést a Lego Digital Designerrel (LDD) vittem véghez. Igazi kockákból elég esélytelen voltam, bármennyi is van már, biztosan lett volna hiányzó. Az LDD valamilyen szinten ellenőrzi, hogy az elemek megfelelően csatlakoznak-e, szóval egy picit kisebb az esélye, hogy hülyeséget építsek, mint más CAD programmal. Persze a színek nem stimmeltek (akkor még nem ismertem a Universe Módot), és néhány alkatrészt mással kellett pótolni (pl. a kerekeket). Azért egész elfogadható lett:
| Kép: én |
Bár a modell külseje elég jól látszik a nagyfelbontású képeken, a belsejéről gyakran csak tippelni tudtam. Két helyen még segítséget is kértem (és kaptam) az alkotótól: szégyen, de nem jöttem rá magamtól, mi tartja helyben a szélvédőt (egy fogantyús lemezke egy csapon), és arra sem, hogy a hátsó kerekek elférnek-e a kasztniban (pedig el). Így vagy úgy, kábé hat órányi munkával kész lett a dolog, és a kettes fázisba lépett a projekt.
2. Elemlista. Ez egy kicsit lábbal hajtósra sikerült, mert nem találtam olyan szoftvert, ami az LDD modellből képes lett volna Bricklink alkatrészlistát gyártani. Ja, eddig nem mondtam, de az összes alkatrészt újonnan rendeltem, már csak azért is, mert kíváncsi voltam, mennyiből hozható ki a dolog.
A Bricklink.com a világ legnagyobb Lego piaca. Tulajdonjogilag semmi köze a Lego cégcsoporthoz, lényegében azzal foglalkozik, hogy független kereskedők világszerte szétszórt árukészletét egységes, kereshető adatbázissá olvassza, hogy aztán ki-ki megtalálja a legjobb kereskedőket. Találhatóak benne régnemvolt készletek és szinte az összes vala gyártott Lego-elem, használtan vagy újan, különféle színekben.
Így aztán kézzel raktam össze a Wanted List-et, arra is ráment vagy négy óra (és persze a hibalehetőség sem volt csekély). Az autóhoz vagy 700 elemre volt szükség úgy 130-féle különböző fajtából - nem kevés ahhoz képest, hogy egy 11 pöcök széles autóról beszélünk.
3. Rendelés. Na, ez sem ment gördülékenyen. A Wanted List megvolt, tudtam, mit akarok, de sajna nem volt egyetlen bolt sem, ahol meglett volna az összes. Eddigi tapasztalataim alapján kijelenthetem, hogy szinte mindig 3-4 boltra van szükség, és ezt eddig csak próbálgatással tudtam áthidalni: ha ebből a boltból veszek, mi marad ki? És van olyan bolt, ahol megvannak a hiányzóak? Stb. Szóval erre is ráment egy-két óra. A végén olyan 100 USD körül állt a számla, és jöttek cuccok Hollandiából, Nagy-Britanniából, Franciaországból és Új-Zélandról (honnan máshonnan?). Kis pontatlanásgok persze becsúsztak részemről és a bolt részéről, úgyhogy szükség volt egy ráadás rendelésre - ilyesmire számítson mindenki, aki hasonlóra vetemedik.
4. Építkezés. Amikor azt gondoltam, minden meglett, kezdődhetett az összerakás. Mire idáig eljutottam, már kívülről-belülről ismertem a modellt, de mégis inkább a lustáknak való megoldást választottam: ha már megvan az LDD modell, mondja csak meg, hogy hogyan kell. A generált útmutató vagy 200 lépésből állt, szóval ezzel is elment még 2-3 óra, mire sikerült. De csak nagyjából.
| Kép: én |
Amikor kézbevettem ugyanis, másképp festett a leányzó. Először is, az eleje tök könnyen leesett. Másodszor, az első kerekek nem forogtak. Volt gond a motorháztetővel is. Szóval egy hímes tojás hozzá képest kőszikla, na.
Itt váratlan fordulatot vett az ügy: maga Mad Physicist direkt az én kedvemért készített pár képet, hogy jobban látsszon a belseje. Innen persze triviális volt a felismerés, hogy is lehettem olyan béna, hogy nem találom ki magamtól.
| Kép: én |
Egy pótalkatrész-rendelést és némi átépítést követően az eleje stabil, a kerekek rendesen forognak. De azért továbbra is vigyázni kell vele, és a motorháztető most sem nyílik simán - amennyire meg tudom ítélni, az eredeti modellen is ilyen.
Ja, és a színe? Gondoltam, ha már újat építek, legyen eredeti...
Statisztika:
- Elemek száma: 696
- Elemfajták száma: 133
- Munkaóra: 16
- Befektetés: 110 USD
Lásd még:
