Drága olvasóim! Nyilván nem képekkel (értsd: alibi-posztokkal) kellene untatnom benneteket ahelyett, hogy a blog történetének első interjúját posztoljam, de fájdalom, rengeteg a munkám, egyszerűen nincs időm gigantikus cikkeket írni (majd hétvégén).
Aki nem bírja kockák nélkül, az nézze a twittjeim, ott mindig van kontent és kivételesen érje be azzal, hogy ma is közzéteszek egy kattintásra pont a kétszeresére megnövő zseniális képet.
Big stories, mi?