A múltkor alaposan kitárgyaltuk, hogy bizony a mai autók így meg úgy, bezzeg a régiek meg amúgy. Összegzésképpen tutuka annyiban foglalta össze a dolgot, hogy leginkább a pufi kerekekkel és a kiálló sárvédőkkel van a baj. Én pedig a szócséplés hevében megígértem, hogy tudományos kísérlet keretében vizsgálom meg, 2008-as születésű lányom első nekifutásra milyen autó után nyúl, ha mondjuk egy mai kocsi mellé odaállítok egy régebbit és egy még régebbit.
City 8402 (2009)
Hozzáláttam a kísérlet megvalósításához, ám hamar azzal szembesültem, hogy friss újrakezdőként tulajdonképpen régebbi autót aligha tudok építeni.
Mivel gyerekkori készleteim egy másik országnak egy másik pincéjében pihennek, nekem csak mostani kockáim vannak. Nincsenek régi autóhoz való kerekeim, elvétve akadnak csak olyan sárvédők, szerencse, ha találok hozzájuk ajtót, a tetőkről meg nem is érdemes álmodni. Ráadásul egy gyors nekirugaszkodásból az is kiderült, hogy amúgy is szinte lehetetlen feladat elé állítottam magam, mert a meglévő kevés "régi autós" alkatrész szükre, fehér, vagy fekete, az összehasonlítás optimális tárgyát képző 8402-es pedig piros. Ezzel az a baj, hogy egy két és fél éves kislány figyelmét mindenek előtt az élénk szín kelti fel, tehát bármilyen másik fekete, fehér, szürke színű autó helyett ezt fogja választani. A kísérlet tehát nem lenne hiteles, objektív és mérvadó. Valamit tenni kellett.
City 3177 (2010)
Tettem is. Elugrottam az egyik kedvenc szaküzletembe (jó, nevezzük játékboltnak), és a meglévő 3177-es Smart mellé beszereztem egy másodikat (ennek a kerekei, ha nem is olyanok, mint a régiek, de legalább kellően kicsik, különben pedig a klasszikus alváz, az egy fekete és egy fehér sárvédő, a két ajtó, valamint a két hátsó slope miatt számomra nem csak ehhez a projekthez, hanem úgy általában is aranybánya ez az olcsó készlet).
Creator 5865 (2010)
De mivel kis kerékből és sárvédőből sosem elég, minthogy zöld kockából, vagy éppen az ilyen hagyományos tengelyelemből sem, gyorsan vettem még két darab 5865-ös Creator készletet (egyébként zseniális - valahol tényleg a régmúlt egyszerűségét, kedvességét és kreativitását idézi). Mindezzel felvértezve újra nekiveselkedtem a mutatványnak, és összeraktam a három tesztalanyt, igyekezve a lehető leghasonlóbbra csinálni őket (fekete-fehér-szürke színséma, kabrió kivitel):
A 80-as évek elejét ez a nagyon klasszikus formájú kockajárgány képviselte.
A 80-as évek végét, 90-es évek elejét ez a tipikus akkori formaterv.
Napjainkat pedig a fekete-fehér-szürkére átépített 8402-es.
A mezőny tehát felsorakozott:
A méretskála azért elég megdöbbentő, nem?
És ekkor színre lépett a szakmai zsüri. Döntése megfellebbezhetetlen:
Tehát a nyertes a legkisebb, a 80-as és 90-es évtizedek fordulóját idéző autó. Megjegyzem, szerintem is ez a legbájosabb, legjátékosabb, legőszintébb. Pedig én még az előző generációba születtem, első autóim kockaautók voltak, legyen szó benzinkútról, rendőrségről vagy tűzoltóállomásról. A kisebb autókkal csak később találkoztam.
Ennek örömére, no meg afeletti boldogságomban, hogy most már tele vagyok kis kerekekkel, gyorsan építettem két olyan járművet is, amilyet húsz évvel ezelőtt szoktam volt csinálni. Igaz, beépítettem egy-két mai kockát is, de a járgányok jellege, játékossága olyan, amilyennek akkoriban szerettem. Sokat elárul a léptékükről, hogy ha nem is micro- vagy miniscale méretűek, de a minifig nem fér be egyikbe sem (valahol a mai apró Creator készletek és a City vonal között vannak). És én mégis pont úgy éreztem magam hirtelen, mintha egy csapásra időutaztam volna húsz évet a múltba:
Egy kisebb fajta helyközi busz, elöl vékony, hátul vastag gumikkal
Egy nagyobb fajta hűtőkamion
És egy szép, kedves, koherens, játékos és játszható mezőny a múltból.
Végezetül két anakronisztikus kép, ami az utóbbi képhez viszonyítva mindent elárul arról, hogy hova tűnt a báj és a játékosság:
Hiába na, nagyon más világot élünk ma.