Itt megveheted, eladhatod, elcserélheted! Kockagyári apróhirdetés. (utolsó frissítés: 2012. május 14.)
Olcsón legót? Ne menjen a gatyád is rá! Kattints inkább, a jó olvasók megosztják a tutit veled! (utolsó frissítés: 2012. május 15.)
8683, 8684, 8803, 8804, 8805, 8827, 8831 - ha tudod mi ez az hét szám, nyilván cserélgetni is akarsz. Nyilván. Vagy csak hozzászólni. Vagy csak megnézni mi ez. Akármit. Bármit.
Végigjátszás adatbázis:
Ha te is küldenél egy végigjátszást, csak nem tudod hogyan, hova, mikor, kivel és miért, akkor kattints!
Ezen a blogon sem lehet megúszni karácsonyi jókívánságok nélkül! Még jóhogy nem, hiszen egy, a nyolcvanas években felnőtt legó-játékos számára egyetlen dátum körül forgott az egész év, az pedig december 24., mert akkor érkezett egész gyerekkora egyetlen Lego-forrása, a jézuska - aki praktikusan a jószagú dolláros boltokban vásárolt, nem pedig az állami nagyáruházban, mert otta Lego hiánycikk volt.
Mit is kívánhatnék? Sok legót persze a fa alá. Meg időt játszani. Meg minden olyasmit, amit ilyenkor szoktak.
[Igen. Jól látod: ez Star Wars karácsony. Kicsi Luke-kal, kicsi Leia-val, Darth Vaderrel, Chewbaccaval. Minden Star Wars, azt kell, hogy gondoljam. Köszi Make!]
Aki az utolsó pillanatra hagy mindent ami karácsonyi, az persze úgy jár mint én: nem tud legoblogot írni.
Mára frappánsabb leszek, mint a színes hetilapok többsége, hiszen egy borzalmasan aktuális képpel kedveskedek az olvasó tömegeknek.
Nem kicsit bájos ez a kép, mondhatnám zseniális. Az a Lego a day blogból loptam, amit - maradva a karácsonyi tematikánál - meleg szívvel ajánlok mindenkinek, mert vicces, tanulságos és Lego.
Persze gondolom - igazából tudom -, hogy a Lego számára a Star Wars együttműködés nem más, mint irgalmatlan nagy üzlet, de ahhoz, hogy egy dolgot ennyire el- és kitaláljanak, biztosan több kell, mint egy szimpla pénzszámláló-készülék. A Star Wars Legók tényleg olyan játékok, amelyért nagy valószínűséggel legalább annyi felnőtt, mint gyerek csorgatja a nyálát, ha máshol nem, hát karácsony előtt a teszkóban, mikor a kis rokonoknak kell összevadászni valami faalávalót.
Bár nekem Star Wars Legóm nincsen, sőt, gyerekként is alig volt űrhajós szettem - kivéve ezt, amit nagyon-nagyon szerettem -, ám mikor a posztba ágyazott videót végignéztem, komolyan azt gondoltam, ide egy dobozzal nekem is.
Komolyan: ki ne szeretne egyszer beülni a Millenium Falconba? Ki ne nézné meg a szobáját Csubi fülkéjében repülve? (És egyáltalán: van-e ember, aki ne vágyott volna rá gyerekkorban, hogy egy napra ici-pici legyen, hogy kipróbálhassa/végigjárhassa a Lego-kreálmányait?)
Paul Romein and Greg Radzimowsky keze munkáját dícséri ez a - nemcsak a Lego-tematika miatt - szórakoztató videó.
Persze szoktak rám is furcsán nézni a legózás miatt, meg kicsit én is jópofa űrlényeknek tartom a megszállott ortodox legózókat, de ahhoz, hogy valaki konkrét focimeccseket forgasson le Legóból, az már tényleg jelez valamit, ha mást nem, hát hogy marha sok ideje van az alkotónak:
A legofussball.com-on a német válogatott teljes 2008-as EB-szereplését, illetve egy rakás kupajelenetet nézhetünk meg eredeti kommentárral és gyakran idegesítő zenével: csak úgy zúgnak a fanfárok ahogy Nationalelf halad a győzelem felé.
Rövid távon felettébb viccesek ezek a kis videók, legalább a posztba beszúrt meccset érdemes megnézni, hiszen van benne öt csodálatos gól, lassított gólöröm, meg Cristiano Ronaldo.
Úgy bukkantam egyébként Fabian Moritz elképesztő oldalára, hogy nagyon kerestem egy Lego-filmet. Tisztán emlékszem, hogy 6-7 éves korom körül a tévében láttam egy bejátszást egy Lego animációból, ahol egy hatalmas stadionban lego-figurák fociztak (nem minifigek, építettek). Sőt, arra is emlékszem, hogy magyar filmesek csinálták azt a mozit. Életem első Lego-filmje volt, végzetesen bele is szerettem. Azóta én is olyat akarok forgatni, csak nem tudom hogy kell, meg időm sincs, meg eszközöm se, de távlati célnak azért megfelel.
Bevallom, igazából azért figyeltem fel a 3news cikkére, mert a cím egy legózó ex-ügyvédet ígért, ami legozó nem-ex-ügyvédként jóhogy érdekes. Gondoltam, talán lesz köztünk némi hasonlóság, aztán rá kellett jönnöm, hogy azon kívül, hogy midketten foglalkoztunk cégjoggal és gyerekkorunkban városokat építettünk Legóból, további azonosság nincs bennünk, merthogy Nathan Sawaya hihetetlen dolgokat művel a Lego-kockákkal - én meg nem.
Hogy miért is került ennek new york-i legóépítésznek a neve mellé a plecsni, hogy "Nathan Sawaya is a Certified LEGO® Professional and is officially recognized by the LEGO Group of companies", a fenti képet és ezt
látva talán túl sok magyarázatra nem szorul.
Bár őszintén megvallva engem az ilyesfajta Lego-művészet (igen, művészet) engem kicsit sem érdekel, de azért a tudás előtt meghajlok: zseniális dolgokat művel ez az ember.
Akit jobban érdekel Mr. Sawaya, ajánlom a figyelmébe ezt és ezt a videót (sajnos nem embeddelhetők), nagy dolgok vannak bennük. [további képeket itt találsz]
Nathan Savaya 1973-ban született, az első Lego-készletét 1978 karácsonyában kapta, azóta játszik. Miután felhagyott ügyvédi hivatásával, dolgozott közvetlenül a LEGO-nak is, azonban jelenleg már saját, modellépítéssel foglalkozó stúdiót vezet New Yorkban. Műveit több múzeumban bemutatták, alkotásaival és önnön magával szerepelt már a legnagyobb amerikai tévéshowkban is. [wikipedia, brickartist.com]
Az szinte biztos, hogy a 2001-es játék visszatér, de hogy a polcokra, vagy az internetre (flash-játékként), azt még nem lehet tudni. A korábbi hírekkel szemben most egyelőre úgy néz ki, dobozos (konzol) játékként várható az új megjelenés 2009-ben. Majd meglátjuk.
[A Lego Racers azon kevés autós játékok közé tartozik, amivel anno még én is játszottam, pedig nagy játékos éppen nem vagyok, hát még ha vezetni is kell.]
A Kellogg's Lego-kocka alakú gyümölcsös cukorkája az USA-ban kapható - de ott is már csak az év végéig.
Bár a két együttműködő cég ezt nyilván nem fogja egyértelműen elismerni, de az édesség forgalmazását valószínűleg azért fejezik be, mert a cukrot nem túl nehéz összekeverni a műanyag és mint ilyen: nem ehető elemekkel. Nem életidegen az a hülye helyzet, mikor a szerencsétlen szülő azzal szembesül, hogy évek kitartó munkája után, mikor is a gyermekét arról próbálja meggyőzni, ne vegye a kockákat a szájába, most hirtelen olyan - az igazira teljesen hasonlító - kockákat kap kézhez, amelyek egyenesen a szájba valók. Ha ehhez még azt is hozzátesszük, hogy egy tényleg pici gyereknél még az is elképzelhető, hogy összetéveszti a játékot az édességgel - hát én is úgy gondolom, hogy van kockázat a dologban, hát még a mindenből pert csináló Amerikában.
Nálunk eddig sem volt a boltokban, most már aztán nem is lesz Lego cukor, de azért majd valahogy csak túléljük ezt is.
