Hát, ilyet még nem pipáltam. Van ugye a LEGO, ami akkora, amekkora. Van a Duplo, ami kétszer akkora, sőt, van még a Primo is (Lego Baby), ami még a Duplónak is a duplája. De hogy ezek után valaki csináljon olyat, ami feleakkora?

Az ötlet inkább érdekes, mint használható, nem is csoda, hogy nem dán barátainknak jutott eszébe, hanem egy klóngyártónak. A koncepció a nanoblock nevet kapta, a reklám szerint nagyobb részletességgel építhetünk belőle, mint valaha. Ez nem is kérdéses, de vajon elboldolunk-e vele csipesz nélkül?

A tengerentúlon, Kaliforniában futottam össze vele, a zacskón levő felirat tanúsága szerint Japánból származik. A játékboltban egész komoly választék volt.

Minifig persze ebben a méretben nincs, helyette híres épületekkel kezdődik a kínálat, mint például az Eiffel-torony, a Neuschwanstein kastély, vagy a Kinkakudzsi.

A szobrokon és épületeken kívül van még rengeteg állat: delfin, papagáj, malac, koala: 

A készletek nem kifejezetten olcsóak: a fenti képen látható állatok például 8.99 dolláros áron kaphatóak és körülbelül 80 mütyürkockát tartalmaznak. Összehasonlításul egy 5761-es Creator Mini Bulldózer 5.99-be kerül, és 56 darab hamisítatlan, teljes méretű kockát tartalmaz. Ár ide vagy oda, a kíváncsiság hajtott, és rááldoztam mind a 9 dollárt egy papagájra, hogy aztán hazaérkezve összerakjam a lányaimmal.

A csomagolás kicsit igénytelenebb, mint azt a LEGO-nál megszoktuk: egyetlen zacskóban vannak a kockák és az útmutató. Ez utóbbi nincs túlbonyolítva: rétegenként egymásra kell rakni az elemeket. A nehézség nagy részét az adta, hogy a mütyür kockák túl kicsik az ujjaim számára. Megoldható, de azért szöszölni kellett vele. A lányok már jobban eldboldogultak vele, együtt egészen gyorsan haladtunk. A másik gond az, hogy a minőség nem LEGO: az elemek közötti hézag nem mindenhol egyenletes, az összeillesztett kockák pedig alapvetően egyben maradnak, de nem mindig.

Az összerakással hamar megvoltunk. A papagájon kívül kaptunk hozzá egy 8x8-as alaplapot is. Az ötlet jó, a megvalósítás már kevésbé: a két lábon állás az adott minőség mellett bizony nem kifejezetten stabil.

A papagájunk kapott egy nagy testvért is, hivatalos, védjegyes kockákból. Az útmutató alapján a tesó is hamar elkészült, még ha a színekkel gondban is voltam egy picit. A megvalósításnál kihívás volt, hogy a nanoblock arányai mások: nagyjából két LEGO-lemez egymásra építésével sikerült hasonlót alkotni. A forma kijön a rengeteg lemezből, de a szétszedésén egyelőre nem merek gondolkozni. Az biztos, hogy jól jönne hozzá egy szeparátor.

Összességében a nanoblock inkább tűnt érdekesnek mint használhatónak. A készletek és a színek érdekesek, de nem tudom magam elképzelni, hogy csak az alkotás kedvéért nanoblockokat rakosgassak. Ehhez elsősorban jobb minőség és többféle kocka kellene. Ezzel együtt elképzelhető, hogyha sikerülne a nyíregyházi minőséget hozniuk, játszható dolog sülne ki belőle, főleg, ha valahogy össze lehetne építeni gyári LEGO elemekkel.