Adidigaga vendégposztja.

A '70-es évek közepére viharfelhők jelentek meg LEGOLAND mindig kék egén: a minfig régi változatának 1975-ös megjelenésével már három komponensnek (figura-jármű-épület) kellett volna megfelelnie az arányosság és játszhatóság kritériumainak, de nem valósulhatott meg, mert az emberke bevezetésével az épületek is megnőttek.

Innentől fogva már a jármű nem passzolt a többiekhez és a minifiggel sem volt kombinálható. A helyzet feloldására készült néhány életszerűtlen,de a figurához illeszkedő nyitott utasterű jármű, az addig a LEGO-város látványához szervesen hozzátartozó makett személyautók pedig egyre idegenebbül hatottak új környezetükben - eljött hát az idő a változásra...

3.  (Klasszikus) Legoland 1978-1996-ig

Az 1978-as évadban gyökeres változtatásokat terveztek és vezettek be a fejlesztők,akik szerencsére megtanulták a leckét : a figura-jármű-épület hármasát egyszerre és egymással összhangban lehet és kell kitalálni - így lett mindennek az alapja a klasszikus minifig.

Hozzá új rendszerű és méretű házak épültek és a járműparkot is alaposan felújították. Érdekes módon az épület és a figura közé tökéletesen illeszkedő és játszható autó megjelenése mellett két további alapelv is létezett, rövid ideig háromféle építési mód futott együtt.

Rivaldafényben a '78-as modellek!

Az egyik alaptípus a korábbi időszak túlélője , melyet a lehetőségekhez képest modernizáltak az újonnan kifejlesztett elemekkel. Ez lényegében a sárvédők és a mintás abroncsok alkalmazásában merült ki, illetve néhány olyan ötletben, mint a “tömött tetőcsomagtartó” vagy a gallytörőrács - ezzel együtt is a '78-as év volt a járműosztály hattyúdala, több ebből a típusból nem készült. (Ugyanakkor érdekesség, hogy az 1980-as 6363 - Autószervíz cégtábláján még egy ilyen típusú autó látható.

1978-as facelift a sztenderd szedánon - apró, de fontos újítások.

A legellentmondásosabb autóféle ebből az évből a “makett-minik” csoportja : egyrészt minden korábbinál primitívebb a maga 2-studos kasztni-szélességével, ugyanakkor a lényegét adó kiálló sárvédő híján korábban nem létezhetett - azaz afféle halva született újdonságnak számított már 1978-ban.

Egyszerűségét meghazudtoló módon épp ennél a stílusnál fedezhető fel számomra egyértelmű hasonlóság tényleges autókkal. A 642 vontatottjánál ezt már kifejtettem, a sorozat többi tagja két csoportba osztható: a tűzoltóparancsnoki és a járőrváltozat egyértelműen Bogárhátúra hajaz, a meredekhátú verziók (Mentő, Szervíz) pedig a Volkswagennel (a gyártása kezdetére gondolok) nagyjából egyívású dobozos autók sziluettjét idézik. Játszhatatlan széria lévén nem szánhattak neki a fejlesztők nagy jövőt, a következő évben egy Taxi-verzióval el is búcsúzott ez a furcsa, egyszervolt autótípus.

Néhány egyszerű kockából állnak - megis milyen autószerűek!

Mindez újdonságnak eddig sem kevés, de 1978 szelleméhez méltatlan lett volna, ha nem készül valamiféle, a jövő üzenetét hirdető radikálisan újszerű autótípus. Szerencsére készült....

Gyakorlatilag az 1970-es eredetű autók középső részét tömör kockák alkalmazása helyett egyszemélyes utasfülkévé építették át, ahol a minifig-sofőr az alváz süllyesztékében ül , oldalain nyitható ajtók vannak, illetve kormány is van előtte - utóbbi elemek mind '78-as újdonságok. A vezető elé a korábbi teherautó-szélvédő újított változata került, ezzel elérték, hogy az autó arányai valódi járműére még csak nem is emlékeztetnek, én is csak a KRESZ-könyvben láttam hasonlóan torzított arányú verdákat.

A játszható újdonság már inkább amerikai autóról mintázottnak tűnt, mivel a négyajtós sziluettű elődhoz képest ennél azonos hosszhoz már csak oldalanként egy ajtó és ülés tartozott.

Aránytalan ugyan - de végre tökéletesen játszható!
 

Ennyi év távlatából nyugodtan mondhatjuk, hogy bejött a gyár elképzelése és helyesen tette, hogy ezt a vonalat fejlesztette tovább. 

Igazolást nyert a feltételezés, hogy a gyerekek a játszhatóságot és a részleteket többre értékelik a valódi autókkal való forma-és aránybéli hasonlósággal. 

Az első finomítás 1980-ban érkezett, az éves aktuális elemújdonságok - melyek egy része a Space-ben már egy évvel korábban debütált - döntő hányadát autóalkatrészként is használható elemek tették ki, innentől van az autóknak elöl áttetsző, hátul pedig “egyáltalán” lámpájuk, de sorolhatom a bukókeretet, vagy az ülést, illetve az eszközöket (szerszámokat) rögzítő karmokat is. Az új típusú lámpamegoldás előnye a korábbi “egyen-orr”-al szemben, hogy a fényszórók közötti rész azoktól függetlenül és többféleképpen is kialakítható - akár nyitható motorháztetővel.

Egy majdnem fullextrás kabrió 1980-ból (a listáról a bukókeret és az "adóvevőtartó" hiányzik)

Bár kétségtelenül vagány volt, hogy LEGOLAND-ben '78 óta boldog-boldogtalan kabriókkal mászkált, 1981-ben eljött az idő a játszható, de zárt személyautó megalkotására. Ehhez a korábbi alvázat a figura alatt laikus által szinte észre sem vehetően tovább mélyítették, illetve ekkor született a felnyitható tető, melynek a legelső változata még csak pick-up építését tette lehetővé.

Két év múlva - mindössze az elem-kettős állórészének újra való cserélésével - újabb klasszikus született, az átlag utcai autókra jellegében már emlékeztető zárt változat. Az övvonal alatti és feletti részek aránya - jobban mondva: aránytalansága - nem változott, sőt a két szélvédő miatt ez a jelenség sokkal feltűnőbb lett. Ettől függetlenül a legtöbb gyerek és rajongó egy életre a szívébe zárta ezeket a jellegzetes verdákat.

Tető-fejlődés '81-'83. (Gondolnátok, hogy a közbenső evolúciós láncszem a '82-es tűzoltó-helikopter?)

A '80-as évek derekán a sorozat néhány érdekes módosulat (pl.a stílusában elütő, de az építési elv szempontjából rokon jeep-változat vagy a rallye-verzió) után átmenetileg háttérbe szorult a legújabb trend mögött...

Váratlan és nekem szimpatikus módon az 1987-es újdonság fő jellemzője a méretcsökkenés lett. Találtak ugyanis az előd orr-, far- és ajtó utáni részén 3x1 stud-nyi felesleget, ami összesen majdnem a teljes hossz egyharmada. Gyakorlatilag ezeket kiiktatva jött létre az új generációs városi autó alapjául szolgáló 7-studos mini-alváz, mely már a tengelycsonkokat is tartalmazta. Mivel a kocsi homlokfala egy új “szögtábla” segítségével közvetlenül a sárvédőre rögzült, az orrész megint kissé “egyen-” lett, változatossága a lámpák színének/formájának variálásában merült ki.

A játszható városi járgány második generációja talán az időszak belpiacos japán minijeinek lehetett a LEGO-adaptációja. A méretcsökkentés áldásos hatásaként a haszonjárművekhez viszonyított arány is lényegesen kedvezőbb lett.
A legkomolyabb kombi-verzió hossza azért ennél a stílusnál is 8-9 studnyira nőtt, de egyrészt azon belül a részarányok életszerűbben voltak, másfelől a magassági problémákat leszámítva ténylegesen kétszemélyes lett.

Minél aránytalanabb, annál aranyosabb - akkor még ez volt a LEGO

1990-ben a 30°-os tetőcserép és a sárvédő “keresztezéséből” létrejött csapott orrelemmel újítottak, ennek örömére átmenetileg a 4 x 10-es alváz-alapú városi autók is visszatértek, sőt...

Míg a mini-alvázasoknál a zárt autókhoz szükséges szélvédő az orrhoz képest csúnya formai törést okozott volna - így emiatt csak roadster készült repülőszélvédővel-, a régebbi és nagyobb alváz megengedte a sportos orral egy újfajta utaskabin építését. A korábban űrhajó-fülketetőként debütált búra által kifejezetten jövőbemutató megjelenésű lett ez a fajta LEGOLAND-személyautó, egyúttal ez lett a témakör legutolsó generációs városi járgánya is, a '96-os befejező évadban járőr-változattal zárva a sort.

Kompozíciók kétféle alvázra és a háztető-sárvédőre

4.  A “Borzalmak Városa” 1997-

1997-re nem kis megdöbbenésre a '78-as eseményekhez hasonlóan radikális, csak éppen ellenkező előjelű változások következtek be , gyakorlatilag egyik évadról a másikra sikerült lerombolniuk azt, amit a megelőző majd' két évtizedben nehezen felépítettek.

A képen egy személyautóra emlékeztető tárgyat rejtettek el!

Amikor szembesültem azzal a könyörtelen ténnyel, hogy a téma keretében a LEGO-nak ezt a nagyjából öt évig tartó ámokfutását is tárgyalnom kell, úgy döntöttem, igen szűkszavúan intézem el a témát! Nos az élet - mint annyiszor - megoldotta a problémát, ugyanis a dokumentumok alapján nagyon úgy néz ki, ebben a városban nem volt hagyományos értelemben vett városi autó!

Ezt a téma szellemiségének ismeretében nem is csodálom, itt nincs helye “A-ból B-be békésen eljutó” kispolgároknak, ez a város az akciók városa! Lényegében a 6548 számú benzinkút “tartalmaz nyomokban” egy-egy olyan járművet , amely kizárólagos alapon sem versenyben, sem akcióban nem utazik, - ez viszont forma alapján egyértelműen szabadidőautónak tekintendő - így a kör bezárult.

Delikvens híján így csak azt mondhatjuk , hogy ha lett is volna, a járműtársaihoz hasonlóan egész biztosan borzalmasan nézett volna ki az a bizonyos városi autó... :-)

A következő, befejező részből megtudhatjuk, hogyan jutott el a LEGO erről az ezredforduló környéki mélypontról a manapság is kapható City-autókig.