Egy korábbi, különböző rasszok ismerkedési preferenciáival foglalkozó cikkük kapcsán ütött a Gizmodo fejébe szöget a már általunk általunk is többször linkelt powerpig, mikor felhívta a figyelmet arra, hogy bizony a kedves kis legóemberkék között a nem fehérek (vagy klasszikus sárgák) szinte egytől egyig rossz, de legalábbis nem kedves karakterek. 

Tényleg készíthető ilyen kiállítás | foto: Gizmodo |

Ha jobban végiggondolom a saját készleteim, és a kevésszámú nem fehér minifigem, belémnyilall a tudat, hogy jó liberálisként ezt már rég észlelnem kellett volna, és a blog mögött álló tömegek irdatlan erejével rákényszerítenem a gyárat, hogy változtasson, és gyártson nekünk kedves néger, arab, kínai és zombi babákat is.

Cuki fehér gyerekek | foto: powerpig |

De vajon tényleg ennyire – őrült szar szóviccel – fekete-fehér a helyzet? Fehér jó, színes rossz? Tudatosan, vagy éppen mélyen kódolt előítéletei alapján gyárt úgy a LEGO, ahogy?

Szerencsére a Gizmodonak sokkal jobb kapcsolatai vannak, mint nekem, így a választ egyenest a gyárból kapjuk meg.

Igen, valóban több a rossz, de legalábbis nem jó karakter az úgynevezett színesbőrű figek között, de ennek az okát nem a gyári rasszizmusban, hanem sokkal inkább Hollywoodban kell keresni.

Michael McNally, a LEGO nevében nyilatkozva elmondta, azt, amit már korábban is tudtunk, hogy a nem sárga minfigek a licenszelt témákkal érkeztek meg a legó világába, alapvetően filmeken, vagy, a témánál maradva profi kosarasokon alapulva. Ennek fényében lehet talán szerencsétlen a LEGOra nézve az a helyzet, hogy ezekben a filmekben, vagy élethelyzetekben a minfigurált alakok kicsit sem vicceskednek, hanem épp ármánykodnak, keménykednek, üldöznek, félnek, vagy nagy fizikai megterhelés melett izzadnak, mint egy ló.

Samuel L. Jackson zordan figyel |foto: Gizmodo |

Az ok tehát a nagy filmstúdiók háza táján keresendő, mely aspektus már jóval túl mutat a blog keretein, hogy vajon miért rosszak olyan sokszor a nem-fehérek a filmvásznon. (Nagyon kérek mindenkit, hogy ebbe a kommentek közt se menjünk bele. Arról a régi és a magyar trollok által is ezerszer szétcincált kérdésről beszélek, hogy úgy vélik, vagy úgy is van, hogy az amerikai filmekben kissé felülprezentáltak a néger bűnözők – vagy nem. Igazából ez a legoblog szempontjából halál mindegy.)

Érdekes szituáció azért ez az erőviszonyok szempontjából: véleményem szerint nyilvánvaló, hogy ezt a helyzetet a LEGO korábban is észlelte már, sőt, abban is biztos vagyok, hogy valamilyen szinten zavarta is a gyárat, hiszen egy globális, ráadásul a PC-kánaán USA-ban is erős vállalkozásról beszélünk, de a nagy licenszia-birtokos stúdiók feltételein nem tudtak (nem akartak?) mégsem változtatni, maradtak a színesnek a csak rosszarcúak.

McNally – nagyon helyesen – az interjúban azért hozzátette, hogy ebben a kérdésben ők úgy gondolkodnak, hogy a minifigura társadalmat egységesnek tekintik, s mint ilyet a maga 4,5 milliárd egyedével tekinthetjük a világ legnagyobb etnikumának is. 

Rosszalva néz? | foto: Gizmodo | 

Valószínűleg McNallynak van igaza, lazán kell kezelni ezt a dolgot, mégiscsak egy játékról beszélünk. De ha mégiscsak egy játékról beszélünk: lazán kell kezelni?

| via Gizmodo |