Egészen pocsék és feltűnően jó minőségű klónokkal is foglalkoztunk már korábban a legóról tágabb értelemben szólván. A ma elénk került észak-koreai példányok ránézésre még az átlagos kínai termékeket is alulmúlják:

Mivel elsőre is játszhatatlan cuccnak tűnik, gyanús, hogy tényleg kizárólag abból a célból gyártják ezeket a készleteket, hogy megmutassák a nyugatnak, még ebből is önellátók. Mivel felettébb ízléstelen és buta dolog lenne arról értekezni, hogy Észak-Koreában még a legó is szar, hát maradjunk annyiban, hogy remélem nem sokáig lesznek már mintacsaládok, hogy nekik gyártsanak ilyet.

Azt pedig magam sem gondoltam volna, hogy eljön a perc, mikor egy posztom Tóta W. idézettel végződik, de régi rossz szokásom, hogy az olyan könnyed témákat is, mint a legó, idegesítően távoli kontextusba helyezem.

A szabadság persze relatív, és aki sose tapasztalta, az csak lassan, mint Natascha Kampusch, magától találhatja ki, milyen is lehet. Az arab diktatúrák fellazulásában kulcsszerepe volt annak, hogy a tévében és az interneten szabad embereket, önálló nőket, kívánatos, ám náluk tiltott magatartásmintákat láttak. Észak-Korea állítólag őrült vezetője ezt jól tudja, ezért ott nincs internet, és tilos a műholdas tévé. De azért videokazettákon bejutnak a déli szappanoperák, és velük a rádöbbenés, hogy lehet másképp élni. Az arab felkelések ugyanabból a frusztrációból táplálkoznak, amit minden keleti kisgyerek érzett, amikor nagy ritkán nyugati játékokhoz jutott.

| A képekért kösz grofjardanhazy! Akit jobban érdekel a téma – mit keres például egy drótok nélküli kompjúter a szoba közepén? – annak melegen ajánlom a nyugat.hu egy korábbi posztját. |