Szép és jó vagy sem, nekem kéne egy 8404-es Public Transport Station. Nagyon. De nincs rá pénz, és hely se lenne neki. Nosza hát, csináljuk meg apróban (microscale-ben):

Azt hiszem, majdnem minden megvan: villamos, busz, kabrio, utcaseprő autó, újságárus pulttal és képeslapállvánnyal, postaláda, menetrend-hirdetőtábla, szemetesek, fedett megálló paddal, jegyautomatával és közvilágítással, esőbeálló paddal és bicikliállvánnyal... Csak a bicajt nem sikerült ekkora méretben megcsinálni.

Jól összefogott a LEGO az itthoni plázákkal, megszaporodtak a családi legóépítő programok erre a hónapra. Tegnap vette kezdetét az Allee bevásárlóközpontban az Építsd meg a jövőt! programsorozat. Egy kis kedvcsináló képekben:

Még nincsenek sokan

Mindenki épít

Amikor januárban megjelentek a blogon az első képek a City új altémájáról, a készletek  bőven kaptak hideget és meleget is. Néhányan linkeltek régebbi, hasonló témájú készleteket, amelyek szerintük bőven felülmúlják az örökösöket. Ezt látva merült fel bennem az ötlet, hogy be kellene mutatnom nektek a City Space gyökereit.

A kezdetek

1990-ben a Lego úgy döntött, az évtizedek óta népszerű Space témát összeházasítja a szintén népszerű Town vonallal, és kiadta az 1682-es számot viselő készletet, ami nem más volt, mint Legoland első űrrepülőtere, a hozzá tartozó űrsiklóval.

1682 Space Shuttle Launch

Érdekesség, hogy a pilóta még teljesen hagyományos fehér figura, egyszerű bukósisakkal, NASA-s matricával.

A készlet sikeresnek bizonyult, így két év múlva kijött a folytatás: egy kamion, ami az előző készlet űrhajójának testvérét szállította az kilövőállomás felé. Biztos vagyok benne, hogy az apró, négy petty széles vontató sokaknak megdobogtatja a szívét még ma is.

A három igenes népszavazás adta az utolsó löketet, hogy érdemes belevágni bónusz építési ötletek megépítésébe. Elővettem hát egyik gyermekkori kedvencemet, a 6366-os tűzoltó egységet és megnéztem, milyen alternatívát kínált hozzá a LEGO 1984-ben. Mivel sem a doboz, sem a leírás nincs meg, a neten kutakodtam egy kicsit, és ezt találtam.

A kicsit rossz minőségű képek és a kevés képszám miatt jó kis kalandnak bizonyult az építés.

Itt az eredeti készlet:

Ilyenek lettek a bónuszjárgányok:

Bár a blogot igencsak érdekelte volna a Gagarin és az emberiség első űrrepülésének 50. évfordulójára szervezett esemény, a szervezőket – pedig kerestük és meg is találtuk őket – sajnos nem igazán érdekelte blog. Ilyetén továbbra is csak annyit tudunk a dologról, hogy jövő szerdától lesz valami a Duna Plázában a Match mellett, ami jó nagy és legóból van.

Menjetek, rakjátok, legózzatok!

Talán az alant levő kép lesz a végeredmény. Talán nem. Ha nem néztek oda, soha nem tudjuk meg.

• Hozzánk házhoz jön a tej, de tényleg, és valahogy így. A banánszállítás még nem megoldott.
• Kőkorszaki szaki "feltalálta" a társas játékot.
• 80 nap alatt a Föld körül földön, levegőben.
• Minden egér szereti a sajtot - amíg hagyják... (via The Brothers Brick)
• Megvilágosodás kezdőknek és halandóknak - Lego Zen. (via lemon)
• Egy lehelet, egy a párna - így készíts legótakarót. (via kisPocok)
• Ráférne mondjuk a Moszkva térre, meg jó pár köztérre, aluljáróba egy-két ilyen alkotás: Snack bar a bankrablóhoz, oszlopfej, SW.
• Pulp Lego Fiction.
• Hullámok helyett kockát a hajba!
• Hosszú jármű, kis targonca.
• Néhol részleteiben bumfordi, de összhatásában mégis meggyőző tűzoltóegység. (Katt tovább a többiért.) Egy mikrónyi tűzoltás.
• Néha ki kell sakkozni a parkolóhelyet.
• Ha összegyűl a násznép, rendezni kell a sorokat. (via orangyal007)
• Polaroid lego.
• Katonásan, szépen sorban. (via Klocki)
• Ha kényeztetni akarod minifigjeidet, pár bútorötlet  a minikeából.
• Ki lehet bandatag?
• Hogy ne is legyen kérdés, mire költesz...
• Nem csalás, nem ámítás. (via VignetteBricks)
• Kisvasút, kis állomás.
• Már a mai naptól vár rátok 1 millió kocka Budapesten az Alleeban. A programsorozatról bővebben itt. (via szakacsa)

Egészen pocsék és feltűnően jó minőségű klónokkal is foglalkoztunk már korábban a legóról tágabb értelemben szólván. A ma elénk került észak-koreai példányok ránézésre még az átlagos kínai termékeket is alulmúlják:

Mivel elsőre is játszhatatlan cuccnak tűnik, gyanús, hogy tényleg kizárólag abból a célból gyártják ezeket a készleteket, hogy megmutassák a nyugatnak, még ebből is önellátók. Mivel felettébb ízléstelen és buta dolog lenne arról értekezni, hogy Észak-Koreában még a legó is szar, hát maradjunk annyiban, hogy remélem nem sokáig lesznek már mintacsaládok, hogy nekik gyártsanak ilyet.

Azt pedig magam sem gondoltam volna, hogy eljön a perc, mikor egy posztom Tóta W. idézettel végződik, de régi rossz szokásom, hogy az olyan könnyed témákat is, mint a legó, idegesítően távoli kontextusba helyezem.

A szabadság persze relatív, és aki sose tapasztalta, az csak lassan, mint Natascha Kampusch, magától találhatja ki, milyen is lehet. Az arab diktatúrák fellazulásában kulcsszerepe volt annak, hogy a tévében és az interneten szabad embereket, önálló nőket, kívánatos, ám náluk tiltott magatartásmintákat láttak. Észak-Korea állítólag őrült vezetője ezt jól tudja, ezért ott nincs internet, és tilos a műholdas tévé. De azért videokazettákon bejutnak a déli szappanoperák, és velük a rádöbbenés, hogy lehet másképp élni. Az arab felkelések ugyanabból a frusztrációból táplálkoznak, amit minden keleti kisgyerek érzett, amikor nagy ritkán nyugati játékokhoz jutott.

| A képekért kösz grofjardanhazy! Akit jobban érdekel a téma – mit keres például egy drótok nélküli kompjúter a szoba közepén? – annak melegen ajánlom a nyugat.hu egy korábbi posztját. |

Lehet mindenféle érvet felhozni kontra, engem nagyon nehezen győzne meg bárki arról, hogy az, ami a mikroblogok (twitter, tumblr és társai) és a facebook ellen szól több, mint ami mellettük. Rettenetes fordulattal: aki kimarad, lemarad – feltéve persze ha nem a kilencvenes éveket szeretné újraélni 2012-ben. De mire ez a hosszú, fájdalmasan népnevelő bevezetés? Hát arra, hogy lássuk mennyit számít egy jókor, jó helyen feltűnő lájk: a facebook nélkül ha nem is soha, de biztosan nem a kezdetek kezdetén futottam volna bele DieN nagyszerű legó-ékszereibe.

Magyar legóékszerészt mutattunk már be Nektek, azonban RedAster – ahogy DieN egészen pontosan megfogalmazta nekünk – más irányból közelít a témához. Míg előbbi egyfajta retro-popart felfogásban faragja a kockákat egészen másra, mint amire valók, DieN hagyományos értelemben vett ékszerészként nyúl a dán műanyaghoz.  

Talán mert ennek az attitűdnek hagyományai vannak a családjában, talán mert DieN maga is ilyen alkat, a mini-interjúnkat olvasva látni fogjátok, hogy kollekciója nagy része már némileg konzervatívabb megközelítéssel is vállalható. (Értsd: megszállott társaim a legóban, ezeket a darabokat még 25 felett is megkísérelheted a csajodnak ajándékozni.)

kockagyár: Gyerekkorodban is legóztál?
DieN: Rengeteget.

kgy: kedvenc szetted?
DieN: Már nagyobb voltam (kb. 10) mire kaptam egy rég áhított Paradisa szettet. Előtte pedig természetesen a tűzoltóállomás (olyanja szinte minden ismerősömnek volt.)

Set

kgy: A legó-kollekciód régóta érlelődik benned, vagy egy hirtelen elhatározás után vágtál bele? Vagy egyszerűbben: mikor került újra a látómeződbe a legó?
DieN: A legó kollekció egy kb. másfél éves projekt, de hazudnék ha azt mondanám hogy valaha is teljesen abbahagytam a legózást. Szeretem a kedvenc játékaimat ékszerré alakítani, aminek néha meglepő eredménye lesz. 

Diamond rings

kgy: Először tervezel, majd ahhoz vásárolsz kockákat, vagy fordítva: a meglevő kockahalomból alkotsz?

Drága Olvasók! Ha valaki erről a rekordkísérletről többet tudna nekünk mondani, mint amit a béna, hírnek alig nevezhető hír ír, azt megköszönnénk. (mit, hol, mikor, kik, miért, ilyenek)

Mi úgy beszámolnánk a mozaikról, hogy csak na.