Itt megveheted, eladhatod, elcserélheted! Kockagyári apróhirdetés. (utolsó frissítés: 2012. május 14.)
Olcsón legót? Ne menjen a gatyád is rá! Kattints inkább, a jó olvasók megosztják a tutit veled! (utolsó frissítés: 2012. május 15.)
8683, 8684, 8803, 8804, 8805, 8827, 8831 - ha tudod mi ez az hét szám, nyilván cserélgetni is akarsz. Nyilván. Vagy csak hozzászólni. Vagy csak megnézni mi ez. Akármit. Bármit.
Végigjátszás adatbázis:
Ha te is küldenél egy végigjátszást, csak nem tudod hogyan, hova, mikor, kivel és miért, akkor kattints!
Aprócska, ám sok minifiggel, és – a licensz végett – húzós árral megáldott 2011-es Star Wars készletet mutatunk ma be, rögtön kétszer is.
Darth Brick minden részletre kiterjedő végigjátszásában olyan kellemetlen élményről számol be, amit eddig csak a klóngyártóknál tapasztalhattunk: más van a képen, mint a dobozban. Nahát!
10221 Super Star Destroyer, az Ultimate Collector Series (UCS) legújabb, még az idén megérkező darabja. Gondolom egymillió-tizenhétezer kocka lesz benne az 5 – talán – különleges minifigen túl, az ára meg egy kezdő pedagógus egész évi megtakarítása kamatokkal.
| kép: Brickset |
Ha nekem lenne egyszer egy ilyenem – ami kevéssé valószínű –, nem is tudom hova tenném. Kidobnám a tévém, vagy valami.
Az eheti kezdjük a múlt héten! Rékocs nagy-nagy örömömre kiszúrta, hogy az előző adásban posztolt nagyszerrű mediterrán városka építője, Alibabo magyar. Külön gratula, aki tudja, adja át!
Kár a poénért a kocsin. Telefon! | A teljes szettért ide kattints! |
Elalfredonak szerintem kár volt csempékkel eltakarnia a bütyköket a kocsin (és kicsit elégetnie a képeket). Kedvesebb, és talán arányosabb lenne a még így is klassz mű. De lehet tévedek, és valójában páncélautót akart építeni páncél-ponyvával.
A múlt hét két nagy durranását természetesen mi sem hagyhatjuk ki, bár a másodikról csak annyit tudok mondani, mint a poszt elején látott múzeumról: legfeljebb részleteiben tetszik. Erős a gyanúm, hogy ez a két dioráma megjelenik majd a világ nem-legós blogszcénájában is.
Micsoda, és milyen ismerős autó(k)! | Hoexbro hatalmas kikötőjét részeiben és részleteiben itt találod! |
Az Architecture sorozat idei első megjelenését (boltba kerülését) üdvözölhettük a múlt héten, melynek híre viszonylag gyorsan végigfutott szinte az összes dizájn- és építészblogon is.
Nem véletlenül nemcsak a legó-játékosokat érdekli a 21009 számon kiadott Farnsworth House™ elnevezésű gyönyörű készlet.
Bár az elmúlt években számtalan jól végiggondolt, kíánatos készlet érkezett a sorozatban (példának tényleg csak okáért: 21001 John Hanckok Center, 21005 Fallingwater, 21006 The White House, vagy éppen a 21003 Seattle Space Needle, amiről most közlünk végigjátszást), ezzel a dobozzal számomra egyfajta csúcspontjához érkezett a sorozat.
Az alapanyag parádés minősége (bővebben a keretes anyagban) erre a kijelentésemre persze nem elégséges magyarázat. Ahhoz, hogy tökéletes legó-alkotást lássunk, valami több kell. A légies, letisztult, kiegyensúlyozott formát ugyanis úgy kellett megépíteni kockákból, hogy mind a három előbb használt jelzőt megtartsa a végeredmény. Szerintem nyugodtan mondhatom, hogy sikerült elérniük a célt.
Talán most először érzem igazán azt, hogy egy ilyen kis ékszert elfogadnék a polcomra, még akkor is, ha nem hiszek abban, hogy a lego szobadísz lenne.
Vágyaim útjába legfeljebb csak a készlet ára állhat, ami felettébb borsos.
A Farnsworth House az Ilinois-ban fekvő Planoban áll. 1945-51 között készült, Ludwig Mies van der Rohe német építész tervei alapján és irányításával.
Az international style elnevezésű irányzat egyik legnagyobb remekművének tartják az épületet, mely eredetileg egy chicagoi orvosnő részére, hétvégi házként épült, és mely 2006. óta védettséget élvez. (forrás: wikipedia)
Az új megjelenés kiváló alkalom arra is, hogy a 21003 Seattle Space Needle készletről Omagdi által készített kritikát megismerjétek! Kiváncsi vagy mi van egy ilyen dobozban, milyen játszani vele? Hát akkor végigjátszásra fel!
Jelen pillanatban 17.500,- Ft-ért tudod megrendelni a gyártó boltjában. 546 elemért ez talán nem is tűnik annyira horrornak, de ha úgy nézzük, hogy ennek azért nagy része egészen miniatűr alkatrész, ráadásul a készlet szinte bizonyosan a szekrény tetejére, nem pedig továbbépítésre kerül majd, elgondolkozik a bérből és fizetésből élő ember.
Sajnos a dobozképen kívül egyelőre sokkal többet jó minőégben nem látni a készletből, amit sajnálok, mert már ezen a kevésen is jól látszik, hogy bizony a ház belseje is szépen kidolgozott.
| kép: LiveModern |
A téma iránt érdeklődőknek ajánlom, hogy nézzék meg T.Oeschner januárban posztolt alkotását a házról. Nem rossz próbálkozás, bár szerintem a gyári jobb.
Régóta ismert, viszonylag el is terjedt, ám szerintem igazából még nem kiaknázott technológia az augmented reality (kiterjesztett valóság, AR). Látványos alkalmazásokra lehet képes, igazán kreatív megoldásokat azonban én még nem sokat láttam. Aztán egyszer csak szembejött egy.
Gyakorlatilag véletlenül, egy tech-rendezvény meghívójában vettem észre egy előadást, és az ahhoz tartozó, a posztban lejjebb görgetve megnézhető videót egy telefonos játékról. Egy egyszerű kis demó csupán, de egyből azt éreztem, hogy ez már valami, és nem csak azért mert feltűnik benne a LEGO. Még én, szegényes fantáziájval és kreativitással megáldva is egyből megláttam a fantáziát és a lehetőségeket benne a játékra, a legózás tényleg játékos (értsd: nemcsak műszaki vénájú fenőttekre való), nem erőltetett digitális kiterjesztésére.
Sajnos a meet-upra nem tudtam elmenni, így az előadást sem láttam, azonban Benedek Balázs, az elkövető Skawa Kft. főnöke szívesen fogadott a bázisukon, és válaszolt a kérdéseimre.
kockagyár!: Honnan jött a fejlesztés ötlete? Side-projektként, nagyobb fejlesztések mellett, szinte hobbiként, vagy tudatosan ebbe fogtatok bele? Benedek Balázs: A céggel egyébként is fejlesztünk mobiltelefonra, így került elénk egy augmented reality pályázatra szóló felhívás, amibe mindenképpen bele akartunk vágni. Azt már rögtön az elején eldöntöttük, hogy túl akarunk lépni azon a klisén, hogy egy darab képpel, egy darab tárggyal lehessen csak különböző, jellemzően csak valamit bemutató dolgokat művelni. Miután ezt tisztáztuk, gyakorlatilag azonnal eljutottunk ahhoz, hogy legót fogunk a megvalósításhoz használni, mert egyszerű, mégis sokféle, ráadásul könnyen hozzáférhető.
Mi is az Augmented Reality?
A kiterjesztett valóság (angolul augmented reality, AR) a valóság egyfajta virtuális kibővítése, amikor a mobilunk kamerájával szétnézve egy adott környéken, megjelenik az éppen a kamerában látható boltok nyitvatartása vagy akár az adott irányban levő (éppen nem is látható) üzletek leírása és távolságuk.
Népszerűek az olyan alkalmazások is, melyek (asztali) számítógépünk webcamének képét terjesztik ki: például arcunkat felismerve tetszőleges szemüveget helyeznek az arcunkra. Bár a valóságban nincs rajtunk szemüveg, a képen mégis megjelenik az adott tárgy. (forrás: Wikipedia)
A legó is használja a technológiát. Az Atlantis 3D kapcsán már bemutattuk, de a leglátványosabb formájában a hivatalos storejaikban élesítették:
kgy: De miért jött ennyire könnyedén a legó kiválasztása? Van valami kapcsolat? Ti legóztok? A gyerek legózik? BB: Persze, a gyerek legózik, de a mi kapcsolatunk sem szűnt meg a legóval a gyerekkorunk elmúltával. Én például az egyetemen (BME) is elég aktívan foglalkoztam vele: az akkor még újdonságnak számító Mindstormsra szerveztünk 24 órás programozó-robotéptő versenyt. Nem idegen a közeg.
kgy: A LEGO már most is használja az AR-t a hivatalos oldalon, de a boltokban bemutásra is. Tudtátok ezt akkor is, amikor belefogtatok a fejlesztésbe? BB: Persze, de a cég csak statikusan, kizárólag a készletek bemutatására veti be a technológiát. A mi fejlesztésünk ennél jóval többet tud: lehetőséget ad az alkotásra, az építésre, ami egyébként a legó lényege lenne.
kgy: Mennyi munkátok van a végtermékben? BB: Másfél hónapot fejlesztettük, de akár tízszer ennyit is simán bele lehetne tenni. Persze ennek csak egy LEGO Corp-os együttműködéssel lenne értelme. Könnyen továbbgondolható a történet: az alapfunkció ugye csak annyi, hogy építs egy pályát és menj rajta végig. Innen csak egy lépés, hogy a játék elszakadjon a kockáktól. Igazi közösségi tér is kialakulhatna körülötte, a social medián keresztül lavinaszerűen elkezdhetne terjedni: a srácok megoszthatnák a legjobban sikerült pályáikat, privát, vagy éppen nyílt versenyeket rendezhetnének, toplistákkal, like-listákkal, mindenféle jósággal. A játék nagyszerűsége éppen az egyszerűsége: nincsen szükség egy grafikus csapatra az új pályák megépítéséhez, csak fogod a kockákat és csinálod.
kgy: Akkor ehhez képest hogyan tovább? Folytatódik a fejlesztés? BB: Ez leginkább attól függ, hogy a LEGO mutat-e érdeklődést az ötlet iránt.
kgy: Valami kapcsolatfelvételetek volt már a céggel? BB: Annyi történt, hogy láttuk, hogy Billundból is látogatták az oldalunkat.
kgy: Nem sok :) Pedig nem nehéz elképzelni egy gyári kitet a programhoz. Ráadásul az általad is említett social mediás/közösségi jelenlétben nagyon gyenge a gyár. Van mit fejlődniük. Vagy 5 évet :D BB: Gyári háttérrel sokkal alacsonyabb lenne a belépő-szintje a játéknak, jóval egyszerűbben lehetne belekezdeni és használni. Most viszonylag bonyolult a start: matricákat le kell tölteni, majd fel kell ragasztgatni. Sokkal egyszerűbb és elegánsabb lenne ezt tamponált kockákkal, vagy gyári matricákkal. Természetesen a játék is sokkal összetettebb tudna lenni, a mostani állapot tényleg csak egy bemutató.
A Skawa Kft. buzzwördjei: communication, cloud, crowd. Elsődlegesen telekommunikációs megoldásokkal és online távmunka-rendszerrel (15000+ fő a rendszerben!) foglalkoznak, lehetőség szerint cloud-alapú (Google AppEngine) megvalósítással, intelligens web20 felületek és iOS/Android alkalmazások kialakításával.
Benedek Balázs
kgy: Nekem elsőre egy Mario-jellegű játék ugrott be, ahol akár a kockák színe is számítana abban, hogy viselkedik épp a minifigünk. BB: Akár! Technikailag szinte bármi beleférhet a történetbe, még akár a telefon mozgatásával történő közvetlen irányítás is. Szinte minden csak fejlesztés, idő és pénz kérdése.
kgy: Annak technikai/technológiai oka van, hogy Duplo kockákat használtok? Működhetne ez kisebb (system) elemekkel is?
Egy ismerősömtől kaptam pár napja ezt a minifiget. Emlékei szerint Farkas Bertalan űrrepülése után osztogatták a figurát, mint az első magyar űrhajós LEGO mását. A mellén festett magyar zászló, hátán LEGO logó látható, a felsőtest és a láb össze van ragasztva. Találkozott már valaki hasonlóval?
Ti nem tudtok valamit a figuráról? Ki csinálta? Ki rendelte? Vajon hivatalos, vagy magánakció?
Szabó Géza és Gizi (Geysa og Giselle Skrædder) megcsinálták az életüket, felnevelték a gyerekeket, és egyszer csak rájuk tört a kapuzárási pánik. Osztottak, szoroztak, a családi bétének elég jól ment, a kölykök különben is külföldön voltak ösztöndíjasok, úgyhogy búcsút intettek a családi ezerötös Ladának, és második ifjúkoruk megalapozása gyanánt beruháztak nem egy, hanem két - kissé használt, de annál faszább - hobbikocsiba. Géza persze gyorsan rájött, hogy egy hobbikocsi nem kocsi, ha nincs mögötte hobbimotor. Így hát mostantól így nyomulnak Szabóék:
Géza 6644-es Road Rebelje 1990-ből, és Gizi 6501-es Sport Convertible-je 1987-ből
Személyesen találkozhatsz Lego Monsterrel New Yorkban.
Orangyal007 régi lelkes és aktív olvasónk. Nem kívánunk rendszert csinálni a reklámokból, de talán az Ő esetében ez nem is reklám, ennyivel a blog egész egyszerűen tartozik neki. Katt!