A Star Wars szinte végtelen galaxisát nem csak a boltokba kerülő készletek alkotják, hanem egy, a galaxissal lassan azonos méretűvé duzzadó, rajongótábor LEGOból készült saját alkotásai is.
Millió meg még kettő alkotásból, úgy gondolom, hogy kedvcsinálónak elég most bemutatni párat, hogy annak, akinek esetleg kedve van, az a mocpages.com, flickr.com és a brickshelf.com segítségével, hosszú-hosszú órákat töltsön el a gép előtt és felfedezzen egy egészen másik galaxist.
Nathan Sawaya, több mint tízezer elemből álló, 170 centiméter magas, Han Solo in carbonite című alkotására tényleg csak olyanokat tudnék mondani, hogy lenyűgöző, fantasztikus satöbbi. Jó lenne egy ilyen a nappali falára, bár gondolom, a nejem nagyon utálná.
Ugyan Mark Borlase alias brickplumber, MOCja már szerepelt itt a blogon, most mégi elő kell, hogy rángssam még egyszer a kalapból, mert egy ilyen összeállításban, mindenképpen ott a helye. A négy év leforgása alatt épült mű állandó szereplője lett a kaliforniai LEGOland minden évben megrendezett Star Wars hétvégéjének.
Marshal banana rögtön két alkotással is belopta magát a szívembe. Az első, bár ez is a legtöbbet feldolgozott részlethez a Hoth-hoz kapcsolódik, alaposan újragondolt sikló és lézerágyú simán viszi a pálmát. A második, kisebb és általában hanyagoltabb téma, az aszteroida mezőben zajló üldözést dolgozza fel.
L. Doan a szinte abszolút hanyagolt, apa-fia ismerekedési epizódot találta a leginkább feldolgozhatónak és igaza is van. Egyszerű, szürke és nagyon csinos darab.
Delta 139-nek a film csúcsjelenete, Luke megérkezése a felhővárosba.
Waffeli pedig Solo kapitány elhurcolását tartotta érdemesnek arra, hogy kockába álmodja.
