Nagyon régóta szerettem volna választ kapni arra a kérdésre, mekkora részt vállalunk mi, felnőtt játékosok a LEGO bevételeiből. Azt látva, hogy milyen (felnőtt) on-line élet zajlik – kis hazánkon kívül –, illetve legókereskedő ismerősömtől azt hallva, hogy egyre több "felnőtt-rendelést" kap (értsd: 5-6 készlet egyszerre), nem tudtam másra gondolni, csak arra, hogy a felnőtt-legózás bizony egy nagy és fontos piaccá válhatott. Még "tudományosan" is megmagyaráztam a dolgot magamnak, hogy a korombeliek (30 körül) gyakorlatilag legó-ratkó gyerekek: sokan vagyunk, a LEGO egyik nagy virágzásakor sokat játszottunk, most meg felnőttünk, van pénzünk – és költünk is, ráadásul a LEGO kínálata is jelentőset javult az elmúlt pár évben.

Nos, nem jártam messze az igazságtól: a Brickset a The Brick 2010-es kiadásának számításaiból rendkívül bonyolult matematikai műveletek révén megállapította, hogy a felnőtt-vásárlások 92 millió dolláros (kb. 17,5 milliárd Forintos!) üzletet jelentenek kedvenc gyártónknak, ami az összbevétel 5%-át jelenti. Tekintve, hogy a LEGO alapvetően és kimondottan is gyerekjáték gyerekeknek (így mondjuk nem feltétlenül összehasonlítható például egy modellgyártóval), semmiképpen nem tekinthetjük kis számnak ezt a ráadás felnőtt-halmazt, sőt.

Azt sajnos nem tudom pontosan (vagy nem is derül ki a puszta számikoból), hogy ezek mennyire "tisztított" számok, mert szerintem a fenti eredményekhez akár hozzá lehetne venni egy valószínűleg nem is olyan szűk réteget, aki a gyerekének vesz legót, persze igazából magának. (Ugye?)

Ha pedig a felnőtt lego-ipar teljes méretét szeretnénk megmérni, vagy csak megbecsülni, akkor ahhoz a használt-kereskedelem elég komoly volumenét is hozzá kellene számítanunk. Nem hiszem, hogy túlzok, amikor azt mondom, felnőtteknek legót eladni, legalább 100 millió dolláros üzlet évente.